Szeged, a fény, a fesztiválok és a fürdők városa
Csongrád-Csanád megye székhelyének bemutatását hadd kezdjem egy személyes vallomással! Szeged évtizedek óta a szívem csücske. Nem azért, mert nincs nála szebb település, hanem azért, mert boldogult ifjúkoromban a Komenský Egyetem jóvoltából itt tölthettem egy szűk félévet, itt gyűjthettem össze a szakdolgozatom anyagát. Jó egy évtizeddel később, 1995-ben egy nyári egyetem apropóján újra ellátogattam a városba, és akkor még jelentős változást nem tapasztaltam. Idén, 31 évvel később kizárólag azért utaztam újra Szegedre, mert kíváncsi voltam, vajon felismerem-e mindazt, ami emlékezetemben él a megyeszékhelyről.
Nos, őszintén szólva, csak bizonyos pontokon ismertem fel a várost. Valahogy minden másutt volt, mint ahogyan emlékeimben élt, de ettől függetlenül remek érzés volt újra látni. De miért nevezik Szegedet a napfény, a fesztiválok és a fürdők városának?
Budapest és Debrecen után Szeged Magyarország harmadik legnagyobb települése, 158 ezer lakossal. Mivel itt kifejezetten magas a napsütéses órák száma, ezért előszeretettel nevezik a napfény városának. Nyáron tartják a Szegedi Szabadtéri Játékokat, amelynek ötletét Juhász Gyula költő vetette fel 1926-ban.
Az első előadásra öt évvel később került sor, és azóta – leszámítva a háborús éveket – sikere töretlen. Itt található Magyarország legnagyobb, 4 ezer fő befogadására képes szabadtéri színháza, a Dóm téren pedig a legkülönbözőbb műfajú előadások láthatók. Ami pedig a Szegedi Ifjúsági Napokat illeti, az Kelet-Magyarország legrégebbi fesztiválja, amit 1968 óta minden év augusztusában tartanak. Tavasszal, illetve ősszel pedig a Szegedi Borfesztivál és a Bortér várja a látogatókat.
A harmadik jelző, hogy Szeged a fürdők városa szintén helytálló: a Napfényfürdő Aquapolis 2010-től működik, a Sárga Szabadstrand Szeged legújabb hivatalos fürdőhelye, ahová nem kell belépőjegyet váltani. Ugyancsak népszerű a szegedi Partfürdő, a Lapos Beach, a sportuszoda, valamint gyógyhatású vizével az Anna Fürdő.
Árvíz Szegeden
Ha már a vízről esett szó, folytassuk a város történetének legsúlyosabb tragédiájával.1879. március 12-én, hajnali 2 órakor átszakadt a folyó gátja, és a Tisza elöntötte a várost. Az 5700 házból alig 300 maradt épségben, közel 150 ember vesztette életét, miközben tízezrek váltak hajléktalanná. Három hónapig víz alatt állt Szeged.
A súlyos katasztrófa után öt nappal I. Ferenc József személyesen látogatott a városba, különleges támogatást ígérve: Márpedig Szeged lesz! Szebb lesz, mint valaha! – jelentette ki. Tisza Lajos személyében királyi biztost nevezett ki a négy évig tartó újjáépítésre.
Közben Szeged katasztrófájának híre bejárta a világot, annak szinte minden pontjáról érkeztek adományok. Ekkor alakították ki a város körutas-sugárutas szerkezetét, a körutak pedig a segítséget nyújtó városokról kapták nevüket. Ezért van ma Római, Brüsszeli, Moszkvai körút. Az újjáépítés során megemelték a város épületeinek szintjét is, mindeközben eklektikus stílusban épült palotáival Szeged építészettörténeti unikummá vált.
A szegedi árvíz emlékét idézi meg a Tisza partján Segesdi György alkotása, több történelmi épületen is jelzik az egykor pusztító árvíz magasságát, sőt a Fogadalmi templomot is a megmenekülés jelképeként építették.
Séta a belvárosban
Nos, akkor kalandozzunk együtt, sétánkat kezdjük a Dugonics téren, az egyetem épülete előtt. A felsőoktatási intézmény az 1960-as évektől József Attila nevét viselte, 2000-től lett Szegedi Tudományegyetem. A költőt 1925. március 30-án eltanácsolta „az egyetem fura ura”. Horger Antal bár kiváló nyelvtörténész volt, mégsem neki, hanem egykori diákjának állítottak szobrot az épület sarkánál Varga Imre jóvoltából.
De ne feledkezzünk meg az egyetem Nobel-díjas tanáráról, Szent-Györgyi Albertről sem, aki előtt – születése 125. évfordulóján – egész alakos szoborral tisztelgett a város és az egyetem. Mára még egy név kötődik szorosan az egyetem történetéhez, Karikó Kataliné, aki öt csodás évet töltött az egyetemen, s aki 2023 óta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj tulajdonosa.
Ha a Dugonics térről jobbra indulunk el, hamarosan elénk tárul a Hősök kapuja, amely az első világháborúban elesett 12 ezer szegedi katonának állít emléket. A freskókat Aba-Novák Vilmos festette, míg az élő és a halott katona kőszobrát Lőte Éva szobrászművész készítette.
Ha az egyetemtől ellenkező irányba indulunk, Szeged egyik legszebb, legnyüzsgőbb utcáján, a Kárász utcán találjuk magunkat. Ez a város fő sétálóutcája, ahol számtalan étterem, kávézó és üzlet, illetve a patinás Virág Cukrászda várja vendégeit. Az ezredfordulón a Kárász utca díszburkolatot kapott és épületeinek többségét felújították, Szeged városa pedig megkapta a rangos építészeti Europa Nostra-díjat. Erről az utcáról nyílik az az utca is, amelynek sarkán a Reök-palota, Magyar Ede szecessziós alkotása áll.
A ház megrendelője, Reök István vízügyi mérnök volt, aki az épületben gyermekei számára külön luxuslakásokat alakíttatott ki. Mivel az épület állaga idővel leromlott, a város úgy határozott, hogy átadásának 100. évfordulójára teljesen felújítják. 2007-ben adták át, ekkor került ide a Regionális Összművészeti Központ, és ezzel a palota a város egyik kulturális központjává vált. Az épületben egy elegáns és hangulatos cukrászda is működik, Reök Kézműves Cukrászda és Kávéház néven.
Dóm tér
Ugyancsak a Kárász utcáról nyíló mellékutcák egyikén tudunk eljutni a Dóm térre, amelynek legnevesebb épülete a híres Fogadalmi templom. A Dóm téren tartják az országos hírű Szegedi Szabadtéri Játékokat, valamint a Bortért is. Rerrich Béla a Dóm teret pontosan akkorára tervezte, amekkora a velencei Szent Márk tér.
A Fogadalmi templom a maga 81 méteres magasságával Magyarország nyolcadik legmagasabb épülete, és egyúttal negyedik legnagyobb temploma, Szegednek pedig a legmagasabb építménye. Szélessége 51 méter, 5 ezer fő befogadására alkalmas. Öt harangja közül az egyik az ország második legnagyobb harangja. Toronyórája, illetve 5 manuálos, 9040 sípos orgonája viszont a legnagyobb az országban.
A templom alapkövét 1914-ben rakták le, és 1930-ban szentelték fel. Az első világháború miatt az építkezés évekig állt. Ablakait Róth Miksa üvegei díszítik, szószéke háromféle márványból készült. A Dóm a Dömötör-templom helyére épült, amelynek egyik tornya, a város legöregebb építménye még ma is áll.
A Dóm tér árkádjai alatt egy történeti szoborcsarnok jött létre, amelynek alapját Stróbl Alajos szobrász hagyatéka alkotta. A Pantheonban a magyar irodalom, történelem, művészet és tudomány nagyjait bemutató domborművek láthatók. A közelben található a Somogyi Károly esztergomi kanonokról elnevezett könyvtár épülete. Somogyi 1880-ban felajánlotta a csaknem 44 ezer kötetes könyvtárát Szeged városának. Ma a könyvek száma már meghaladja az egymilliót, ezzel Magyarország második legnagyobb könyvtára.
A Széchenyi tér
A Széchenyi tér a Kárász utca folytatása, ahol a legkülönbözőbb fesztiválokat, vásárokat és rendezvényeket tartják. A tér bal oldalán látható a szegedi Városháza, az épület első formájában 1728-tól díszítette Szeged belvárosát. A copf stílusú műemlék épület második változatát Vedres István tervei alapján újították fel. Mai formájában 1883 óta látható. A Városháza volt az egyik olyan épület, amely az 1879-es árvíz után épen maradt.
2000 óta Szeged főterén áll Melocco Miklós szobrászművész Klebelsberg Kunót ábrázoló szobra. A kiváló magyar művelődéspolitikust, minisztert ábrázoló alkotás érdekessége, hogy a tér többi szobrával ellentétben nem egész alakos, hanem valójában egy mell- vagy fejszobor, és az oszlopfőből kibomló könyvlapok idézik meg Klebelsberg életművét. A közelben találjuk Stróbl Alajos Széchenyi Istvánt ábrázoló alkotását, Zala György Deák Ferenc-szobrát vagy a Szent Istvánt és Gizellát ábrázoló szobrot, Kligl Sándor munkáját.
A Móra Ferenc Múzeum
Belvárosi sétánkat a Tisza-parton álló Móra Ferenc Múzeumban fejezzük be, amelynek épülete 1896-ban készült el. Móra Ferenc nemcsak névadója, hanem 1917 és 1934 között igazgatója is volt az intézménynek. Előtte Tömörkény István vezette a múzeumot, aki létrehozta annak néprajzi gyűjteményét. 1978-ban megkapták a Fekete ház épületét is.
A múzeumban jelentős régészeti gyűjteményt láthatunk, mintegy 270 ezer kiállítási tárggyal. Állandó tárlataik mellett rendszeresen tartanak érdekes időszaki kiállításokat. Amikor Szegeden jártam, éppen a Drága barátom, Picasso! című tárlat a leglátogatottabb.
Itt jegyezném meg, hogy aki szívesen leróná kegyeletét a nagy elődök előtt, a szegedi temetőben megkeresheti Móra Ferenc író, múzeumigazgató, Juhász Gyula költő, Tömörkény István író, néprajzkutató, Dankó Pista cigányprímás vagy Gregor József operaénekes sírját. Az utóbbi épp 20 éve hagyott itt bennünket.
Új zsinagóga
A 20. század elején épült Jósika utcai zsinagóga Magyarországon a második, a világon a negyedik legnagyobb zsinagóga. Tervezője, Baumhorn Lipót a szecessziós jegyeket historizáló és mór elemekkel vegyítette. Az épület kívül és belül egyaránt impozáns, a belső tér minden négyzetcentimétere vallási jelképekben bővelkedik.
Összesen 1340 ülőhely található benne, 48 m hosszú, 35 m széles és 48,5 m magas. Az országban itt tűnt fel először magyar felirat egy zsidó templomban. Sajnos, a zsidótörvények kihirdetése után az épületet elkobzott bútorokkal zsúfolták tele, a telken pedig gettó lett. Az épület egyik részét kegyeleti hellyé alakították át. Ma elsősorban koncerteknek ad otthont az épület.
Zárásképpen még egy érdekesség: Hódmezővásárhely és Szeged között egy hibrid közösségi közlekedési járművel érdemes megtenni a távolságot. Magyarul vasútvillamos a neve, de mindenki csak angolul, tram-trainként emlegeti. Olyan járműről van szó, amely képes a városi villamoshálózaton és a vasúti pályákon egyaránt közlekedni.
Megjelent a MAGYAR7 39. számában.
