Szárnyaló Spotify, homályba vesző James Bond és a felrobbantott Margit híd
Kiváló negyedévet zárt a zenei streaming piac koronázatlan királyának számító Spotify. Még a készítők sem tudják, ki lesz a következő James Bond. Máig rejtély, hogy miért robbant fel a Margit híd pesti szárnya 1944 novemberében.
Kedves Olvasó, gondolta volna, hogy 2023-ban újra felüti fejét a 20. századi ember örök kérdése, avagy Beatles vagy Stones?
Márpedig csütörtökön megjelent az utolsó Beatles-dalnak tekinthető, John Lennon 1978-as demófelvételéből elkészített „Now and Then”, amelyben a zenekar minden tagja közreműködött. Két héttel ezelőtt a Rolling Stones jelentkezett új lemezzel, az ikonikus Stones-nyelv pedig a futballpályákon is feltűnt.
Az FC Barcelona különleges mezzel készült a Real Madrid elleni örök rangadóra, s még Mick Jagger és Ron Wood is kilátogattak a mérkőzésre, amelyet végül az a Jude Belingham döntött el, akinek a Real Madrid szurkolói rendre a Beatles „Hey Jude” című dalát éneklik.
A Rolling Stones logója egyébként a Spotify-nak köszönhetően került rá a katalánok mezére, mivel a zenei streamingszolgáltató 2021 óta szponzorálja a katalánokat.
Manapság már nem igazán illik rácsodálkozni a streaming zenefogyasztásunkban betöltött szerepére, hiszen a hétköznapi zenehallgatás legegyszerűbb és leginkább pénztárcabarát megoldásáról van szó. Az viszont elgondolkodtató, hogy a Spotify nemcsak a Barcelona stadionjának névadója, hanem a közbeszédben is szinte eggyé vált a streaming fogalmával, a riválisok nagy bánatára.
Persze, megannyi sikertörténethez hasonlóan ez sem a véletlen műve. A 2008-ban színre lépő svéd fejlesztésű Spotify 2012 végén már a legtöbb európai országban elérhetővé volt, nem beszélve a tengerentúlról, s 2015-ig jóformán csak a francia Deezerrel kellett vetekednie.
Ekkor lépett be a streaming piacra az Apple, miközben a veszteségmentes zenékkel kecsegtető Tidal, a legendás algoritmusát kamatoztató YouTube és a szintén óriási katalógussal rendelkező Amazon is egyre nagyobb fenyegetést jelentett.
Ezért 2021 elején a Spotify-nál úgy döntöttek, emelnek a téten, s a Tidalhoz hasonlóan bevezetik a HiFi minőségű zenestreaminget, méghozzá egy feláras csomagban. Minden készen állt, azonban az Apple és az Amazon keresztbe húzták a svédek terveit, amikor ők is bejelentették a veszteségmentes zenehallgatást, amit felár nélkül, a normál előfizetés részeként kínáltak. A slusszpoén, hogy végül a Tidal is kénytelen volt átalakítani modelljét, s olcsóbban adni „a mezei HiFit”.
A Spotify-nál így aztán 180 fokos fordulatot vettek, s míg a cég dolgozói már élesben használták a „majd valamikorra” eltolt veszteségmentes szolgáltatást, addig a platform a podcastok és hangoskönyvek irányába ment el, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy egyetlen alkalmazásba sűrítsék az összes „hanganyagot”.
A dolog pedig működni látszik, hiszen a nagy podcast-bummot követően sokan már eleve a Spotify-on keresik ezeket a tartalmakat.
Talán ennek is köszönhető, hogy a svédek az előfizetői díj emelésének ellenére pozitív negyedévet zártak, s a bevételek mellett a felhasználói bázisukat is növelni tudták. Nagy kérdés viszont, hogy a pletykák szerint hamarosan érkező HiFi-csomag milyen hatással lesz erre a tendenciára, ugyanis a riválisokkal ellentétben a Spotify nagy valószínűséggel felárral adja majd a veszteségmentes zenestreaminget. De az már legyen az ő gondjuk.
Addig is itt van nekünk Ian Fleming híres 007-es ügynöke, James Bond, aki legutóbb 2021-ben tette tiszteletét a mozivásznon, a kissé megfáradt Daniel Craig alakításában. Craig 15 éven át vitte a stafétát, amit Pierce Brosnantól vett át, s bár ő tündökölt a legtovább Bond szerepében, nem vele készült a legtöbb film (hanem Roger Moore-ral).
Azóta sem tudni, hogy a hivatalosan is leköszönt Craig után ki viszi tovább a 007-es ügynök örökségét, ugyanis október végén a Bond-filmek producere, Barbara Broccoli a The Guardiannek adott interjújában úgy fogalmazott, még a következő film előkészítő fázisától is messze állnak.
– mondta a producer, amivel minden bizonnyal a karakter időről-időre történő újragondolására utalt. Utóbbi sok rajongót aggodalommal tölt el, ugyanis attól félnek, hogy az új James Bondot esetleg egy színesbőrű színész alakítja majd. Emiatt aztán az egyik jelölt, Idris Elba (Életrevalók, Lupin) a hírek szerint inkább visszalépett a szereptől.
Szomorú dolog ez, s véleményem szerint mindkét oldal túllihegi egy kicsit ezt a témát. Mert mondjuk ki: valóban nem mindig elegáns megoldás, amikor már meglévő fiktív karaktereknél rasszot cserélnek, hiszen ez gyakran a kreativitás hiányát vagy a profithajhász szemléletmódot tükrözi. Azt viszont semmilyen esetben sem szabad hagyni, hogy az ebből fakadó frusztráció a színészeken csattanjon.
A másik oldalról nézve az adaptációk természetükből adódóan mindig eltérnek valamiben az eredeti műtől. A művészi szabadságba pedig belefér a rasszváltás, amennyiben van mögötte koncepció. Engem személy szerint nem zavarna, ha a következő James Bond filmben egy színesbőrű színész alakítaná a 007-es ügynököt. Az már annál inkább, ha egy elképzelés és stílus nélküli karaktert kapnánk, nulla újítással, az unásig ismételt toposzokkal és klisékkel.
A legutóbbi hírek alapján egyébként James Norton, Richard Madden, Tom Hardy vagy Aaron Taylor-Johnson lehet a befutó.
Utóbbi állítólag már találkozott is a készítőkkel egy próbafelvétel erejéig, ám a 007-es ügynök kilétét továbbra is homály fedi.
1944. november 4-én déli 12 óra tájékában erőteljes robbanás rázta meg a Margit híd pesti szárnyát, amely a detonáció következtében leomlott, több száz ember halálát okozva. A Magyarországot ekkor már több mint fél éve megszálló németek ez idő tájt több dunai hidat is aláaknáztak, készülvén az elkerülhetetlen vörös offenzívára.
Ugyanakkor máig nem tisztázott, mi okozta a robbanást, amely a csúcsforgalom idején egy villamost és számtalan autót is magával rántott.
Egyes teóriák szerint a németek szándékosan idézték elő a detonációt (noha a balesetben több német utász is meghalt), megbosszulván az október 15-i kiugrási kísérletet. Valószínűbb azonban, hogy egy szerencsétlen véletlen következményeként történt a tragédia, a németek ugyanis javában dolgoztak a robbanófejek telepítésén, amikor bekövetkezett a robbanás, amelyet az utólagos vizsgálatok alapján egy hibás gázcső okozhatott. Az pedig, hogy a híd többi része nem omlott le, a jókora tömeggel bíró középső pillérnek volt köszönhető.
Érdekesség, hogy a nyilas kormány sajtózárlatot rendelt el, Szálasi Ferenc ugyanis épp aznap tette le az esküt, s feltételezhetően nem akarták, hogy a hídon történtek „ellopják előle a show-t”.
A megmaradt, csonka híd végül 1945. január 18-án esett áldozatául a második világégésnek, amikor a visszavonuló német katonák a többi fővárosi híddal együtt felrobbantották. A háború után újjáépített, az eredetinél jóval szélesebb szerkezetű új Margit hídon végül 1948. augusztus 1-én indult újra a forgalom.
