Szakértők szerint hiányos a schengeni egyezmény
Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász közölte: a schengeni törvények rögzítik, hogy a kijelölt határátkelőhelyet mikor és hogyan lehet legálisan megközelíteni. A jogszabályok arról is rendelkeznek, hogy aki nem tartja be az előírásokat, azt ki kell utasítani, mégis hiányzik az "érdemi szankciórendszer".
Arra a kérdésre, hogy a schengeni egyezmény vagy más uniós jogszabály előírja-e a határok megvédésének módját, Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója azt mondta: "nem szabja meg semmi".
A schengeni határok védelme a megállapodásban részt vevő országok kötelessége, annak módszerébe viszont senki nem szólhat bele. "Jogilag fel se merül", hogy megtámadható lenne a magyar-szerb határon épülő határzár - hangsúlyozta.
Ifj. Lomnici Zoltán azt mondta: az Európai Unióban több precedens van arra, hogy büntetőjogi szankciókkal próbálják visszaszorítani az illegális migrációt, és ha Magyarországon a jogalkotó a szigorítás mellett döntene, a jogvédők esetleg felzúdulnának, de a lépés "teljes mértékben jogállami és demokratikus lenne".
"Schengen az Európai Unió legnagyobb vívmánya" - jelentette ki Kovács István, hangsúlyozva, hogy a rendszer tagállamainak polgárai szabadon mozoghatnak, ez pedig az EU egyik alapértéke. Azonban - tette hozzá - az övezet szélén fekvő államok megvédik a határokat.
Kovács István kiemelte: vannak közösségi források a határvédelemre, de az EU költségvetése hétéves ciklusokban évekre lebontva meghatározott, és amikor elfogadták, még "szóba se került" ilyen mértékű migrációs nyomás. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a kormány intézkedett a kerítéshez szükséges források átcsoportosításáról, valamint a rendőrségnek és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak juttatott pluszforrásokról is.
Több mint ezeregyszáz határsértőt tartóztattak föl Csongrád megyében
Csongrád megye déli részén 52 csoportban 1153 határsértőt - köztük 255 gyermeket - tartóztattak föl a rendőrök a polgárőrökkel együttműködve szombaton – nyilatkozta a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője vasárnap.
Szenti Szabolcs közölte, a legnagyobb csoportot délután Mórahalom külterületén fogták el, ott afgán, pakisztáni, szír és bangladesi állampolgárok lépték át illegálisan a zöldhatárt.
Hajnalban a rendőrök Mórahalom külterületén állítottak meg egy kisteherautót, melyet egy 29 éves holland állampolgár vezetett, a jármű rakterében 19 szír és öt iraki határsértő utazott. Néhány órával később az 55-ös főúton, szintén a homokhátsági kisváros közelében a készenléti rendőrök egy 46 éves szerb férfit is elfogtak, aki két szír állampolgárt szállított - tudatta az őrnagy.
A sofőrök ellen embercsempészet bűntettének gyanúja miatt indult eljárás, a határsértőkkel szemben idegenrendészeti eljárást kezdeményezett a rendőrség.
Országszerte tiltott határátlépés miatt szombaton 1370 embert fogtak el a rendőrök, három gyanúsítottal szemben embercsempészet, két esetben közokirat-hamisítás miatt indult büntetőeljárás – tudatta az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.
Kétmilliárd forintot költött a bevándorlási hivatal az első félévben
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) az idei első félévben kétmilliárd forintot költött a bevándorlók ellátására és egészségügyi vizsgálatokra, ez duplája a tavalyi költségeknek - mondta a hivatal főigazgatója.
Végh Zsuzsanna elmondta, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) személyre szabottan rendeli el azokat a szűrővizsgálatokat, amelyek a járványügyi kockázatok csökkentéséhez szükségesek. Ezeknek a vizsgálatoknak a költsége több százmillió forint is lehet ebben az évben - tette hozzá.
A megnövekedett feladatok miatt a kormány 10 milliárd forint pluszt pénzt adott a bevándorlási hivatalnak, ebből egyebek mellett új munkatársasakat vesznek fel, akik a kérelmek feldolgozásában és a befogadó állomások működtetésében segítenek.
