Szabaduljunk a digitális rabszolgaságtól
Hogyan szabaduljunk meg a digitális függőségtől? Erről a kortünetről tartottak a múlt héten beszélgetőestet a galántai Esterházy-kastély kávézójában. Récsei Noémi televíziós-rádiós műsorvezető és Herendi Kata pszichológus igyekezett tanácsokat adni, hogyan győzzük le mobiltelefon-függőségünket.
Reggel, az ébredés után azonnal a mobilunkért nyúlunk, elalvás előtt pedig a telefon képernyőjét tapintjuk meg utoljára. Szétfolyik a kezünkben az idő, és egy mesterségesen kialakított, virtuális álboldogság részeseivé válunk nap mint nap. Récsei Noémi és Herendi Kata sziporkázó beszélgetésben kereste a választ arra az égető kérdésre, hogyan tudunk kikerülni a digitális világ fojtogató, lebilincselő rabságából.
A televíziós és rádiós műsorvezető ismertette, hogy a kutatások szerint
a 8–18 éves iskolások és a felnőttek jelentős része is új médiumokba temetkezve tölti idejének egyharmadát.
Többet kommunikál másokkal különböző médiumokon keresztül, mint szemtől szemben, miközben az online térben észrevétlenül tűnik el az idő.
Herendi Kata, a digitális méregtelenítés szakértője szerint azonban vaskos képmutatás lenne minden rossz okozójaként kizárólag az eszközöket megnevezni. Hiszen számos dolog miatt szeretjük az okostelefonjainkat: fényképezünk vele, zenét hallgatunk, kapcsolatot tartunk a családdal és a barátokkal, benne van a naptárunk és minden ismerősünk telefonszáma. A szakember elmondta, az okoskészülékek elhajítása helyett a tudatos jelenlét és a digitális hibák helyrehozásának megtanulására van szükség. Úgy kell kialakítanunk a telefonhoz fűződő viszonyunkat, hogy tudatos felhasználók legyünk és meg tudjuk húzni a határt az online és az offline életünk között.
Állandóan elérhetőek vagyunk, mindig posztolunk.
Mindezzel digitális lábnyomot hagyunk magunk mögött, ami bármikor szembejöhet majd velünk – összegzi Herendi Kata a digitális hibákat. Az eszközeink karnyújtásnyira levő közelsége kiváltja belőlünk a kényszert, hogy állandóan válaszkészek legyünk. A világban rengeteg dolog történik, bennünket pedig utolért a Fear of Missing Out, vagyis a félelem szindrómája, hogy lemaradunk valamiről. A FoMO árnyoldala, hogy a közösségi hálón szinte megszállottan képesek vagyunk mások életét követni, és egy idő után úgy érezzük, hogy mindenki más élete izgalmasabb és színesebb a miénknél. Ez komoly szorongásokhoz vezethet.
Récsei Noémi kiemelte,
az egyik legelterjedtebb népbetegséggé kezd válni a fantomrezgés szindrómája.
Ennek része, hogy sokan képtelenek elengedni telefonjukat, mindig olyan helyen tartják, ahol könnyen elérhető, hogy a legkisebb rezdülésre is reagálhassanak. A jelenség globális méreteket öltött, és bizonyos szempontból aggasztónak is tekinthető. Herendi Kata szerint erre az a magyarázat, hogy az embereket motívumok mozgatják. Az internet a felfedezés iránti szükségletünk táptalaja, a készülék pedig olyan eszköz, amely a manipulációs szükségleteket elégíti ki, vagyis állandóan babrálható és tapogatható. A szociális média segítségével alternatív valóságba kerülhetünk, és ez hamar függőséggé válhat.
Az online tér kedvez a narcisztikus tendenciáknak.
A saját személyünket előtérbe tolva sokkal több mindent osztunk meg magunkról, mint a szemtől szembeni kommunikáció, a beszélgetés során – mondja a netes diskurzusokról a szakember. Érzelmileg inkontinensekké váltunk, semmit nem bírunk magunkban tartani, azonnal posztolunk. Ezenkívül lerövidült a figyelmi szekvenciánk is, az okoskészülékünkből szabadon áramló információk nélkül nagyon hamar elkezdünk unatkozni. Mikor a telefonunkkal töltjük az időt, valójában nem vagyunk jelen a reális időben, nem éljük meg a pillanatot, a kiesett perceket azonban már soha többé nem kapjuk vissza.
A beszélgetés során Récsei Noémi felvetette a mindenkit leginkább érdeklő kérdést,
hogyan tudnánk visszaszerezni az irányítást az életünk felett, és kikerülni a digitális rabszolgaságból.
Herendi Kata az amerikai újságíró, Catherine Price elméleteire utalva azt tanácsolta, hogy a telefonhasználónak tükröt kell önmaga elé tartania, és át kell gondolnia, mi mindennek megy a rovására az az idő, amit az online világban töltött, illetve mennyire lehet zavaró a környezete számára az „okostick”, vagyis az állandó görgetés és pötyögés.
A szakember szerint a digitális detoxot, az online térből való elvonulást csak fokozatosan szabad bevezetni,
és mindenkinek a saját személyére kell szabni, hogy ne fulladjon kudarcba a kísérlet. Nem szabad a nagy pillanatra várni, a méregtelenítést egy átlagos hétköznapon kell elkezdeni, és a legközelebbi családtagjainknak szólni kell, hogy mikortól meddig nem leszünk elérhetőek. Mindenképpen ajánlott a telefonhasználatot csökkenteni az esti órákban, és ha lehet, elkerülni, hogy a telefont magunkkal vigyük az ágyba.
Valahányszor a telefonért nyúlnánk, gondoljuk át, miért tesszük.
A telefon egy álflow élményt nyújt számunkra, a céltalan görgetéssel nem épül a személyiségünk. Nagyon tudatosnak kell lennünk a letevésnél, és be kell szereznünk egy ébresztőórát, hogy ne kelljen éjszakára karnyújtásnyira tartani a készüléket – összegezte a tanácsokat Herendi Kata.
Az írás megjelent a Magyar7 2019/14. számában.
