Soha nem látott monstrum épül
Egy kilométer körülire tervezik a világ eddigi legmagasabb építményét az Egyesült Arab Emírségekben, melynek alapkövét néhány napja rakták le. Ez lesz Szemiramisz függőkertjének a modern változata.
A Dubaj városába Santiago Calatrava Valls spanyol építészmérnök által megálmodott Tower nevű komplexum a tervek szerint olyan elképesztő látványt nyújt majd, hogy az eddig legmagasabb toronynak kikiáltott 828 méter magas Burdzs Kalifa ”eltörpül” majd mellette.
A Kalifánál száz méterrel magasabb, kertekkel, üzletekkel és lakosztályokkal teli épület egy jelenleg kietlen homokdűnére épül majd, a kivitelezése 1 milliárd dollárba kerül. Az épület pontos magassága egyelőre rejtély, ugyanis csak a befejezést követően, 2020-ban szeretnék nyilvánosságra hozni a pontos adatokat.
Mindig magasabbra
A világban egymásra licitál néhány ország, hogy ki tud nagyobbat, magasabbat építeni. Kérdés, hogy van-e értelme ennek?
Getto Tamás Ybl-díjas építész szerint a versenyben az egész Közel- és Távol-Kelet részt vesz, és az indulók fej-fej mellett haladnak, a dubaji Burdzs Kalifa után, a második helyen Kína áll a Shanghai Towerrel, de a felhőkarcoló építésben egyébként is ott „liheg” az arab ország nyakában.
Ezek az épületek lassan az építészet határait feszegetik, abban az értelemben, hogy a szakma egységben szeretné látni a rendeltetés és a szépség kategóriáit. Most azonban azt tapasztalni, hogy a toronyházépítésben a szoborszerűség, az esztétikai érték kezdi felülírni a funkcionális szempontokat. A Towert például, amely szerinte egy kilométernél is magasabb lesz, hatalmas árbocként lehet elképzelni, óriási kábelrendszerrel a földhöz feszítve. A benne található funkcionális részek majdnemhogy elhanyagolhatók lesznek, ahhoz a hőstetthez képest, hogy a világ legmagasabb épületét húzták fel – hangsúlyozta az építész.
Az elrabolt olaj emlékművei
A szerkezet, a megvalósíthatóság tekintetében a határok még sokáig tolhatók egyre feljebb, mert a technológiai fejlettség, a számítógépes modellezés színvonala ma már megengedi, hogy még nagyobb, de biztonságos monstrumokat épüljenek. A toronyépületeket ilyen szempontból túltervezik, akár 9-es erősségű földrengést is kibírnának. A tűzkárok elhárítása azonban továbbra is nagy műszaki problémát jelent, ma is nagy kihívást jelent megoldást találni arra az esetre, ha lángok csapnak fel egy ilyen épületben. A kérdés, mi lesz a kétszázadik emeleten lévőkkel, ha a tizediken tűz üt ki.
Összességében elmondható, hogy vannak még műszaki tartalékok a toronyházfejlesztéshez, a kérdés inkább az, hogy a hozzá kapcsolódó pazarlás meddig folytatható. Mintha a földből elrabolt olaj helyén égig érő paszulyok szökkennének szárba, az ásványkincs emlékműveként, amely ha elfogy, és véget ér a belőle származó mérhetetlen gazdagság, talán vége szakad a toronyházak fejlődésének is – mondta Getto Tamás.
Hozzátette, míg New York-ban a helytakarékosság és a magas négyzetméterárak igazolták a felhőkarcolókat, Dubajban már kevésbé.
Getto Tamás arról is beszélt az ilyen házakhoz építészeti csúcstechnológiákat használják, nagyon komoly például az alapozásuk. Egy ilyen toronynak a föld alatti szerkezete majdnem olyan nagy, mint a látszó részei, akárcsak a fáknál a lomb és a mélyre nyúló, kiterjedt gyökérzet.



