Sikeres landolást hajtott végre a Holdon a Csandraján-3 indiai űrhajó

Ezzel India - az  Egyesült Államok, az egykori Szovjetunió és Kína után - a negyedik ország, amely leszállóegységgel landolt az égitest felszínén.

A kétméteres, hatkerekű leszállóegység a tervek szerint két hétig lesz működőképes, és egy holdjáró segítségével egy sor kísérletet végez el, adatokat szolgáltatva a holdi talaj és kőzetek tulajdonságairól, kémiai és elemi összetételéről.

Narendra Modi indiai miniszterelnök a Dél-afrikai Köztársaságból követte figyelemmel az eseményt, ahol a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) johannesburgi csúcstalálkozóján vesz részt.

- írta Modi a korábban Twitterként ismert X közösségi oldalon.

A Csandraján-3 misszió július 14-én indult útnak a dél-indiai Szriharikotából.
A sikeres Holdra szállásért országszerte imádkoztak az indiaiak. A déli pólus közelében a nehéz terep veszélyeztette a művelet sikerét. A térségben található jég kiemelten fontos a további missziók üzemanyag-, oxigén- és ivóvíz-ellátása szempontjából.

A mostani siker különösen jelentős annak fényében, hogy India második, 140 millió dollárba kerülő Hold-missziója kudarcba fulladt 2019-ben, miután a leszállóegység és a holdjáró landolás közben - vélhetőleg szoftverhiba miatt - megsemmisült.

A Csandraján-1, India első Hold-missziója 2008-ban indult útnak.

Az elmúlt években több ország és magánvállalat próbálkozott a Holdra szállással, egyelőre eredménytelenül. Idén áprilisban egy japán vállalat, 2019-ben pedig egy izraeli nonprofit cég kísérlete fulladt kudarcba. A héten a Luna-25 orosz űrjármű landolása fulladt kudarcba.
Az újdelhi kormány azt tervezi, hogy jövőre asztronautát küld a Nemzetközi Űrállomásra, 2024 végén pedig egy India területéről induló indiai rakétán indiai űrhajóst juttat a világűrbe.

Helyi illetékesek szerint a jelenlegi növekedési pálya alapján az indiai űrszektor ezermilliárd dolláros üzletté nőheti ki magát a következő években.