Segítség az önkormányzatoknak - törvények magyarul is

A polgári társulás munkatársai nemrég postázták a novemberi önkormányzati választásokon felállt új önkormányzatok és hivatalukba beiktatott polgármesterek részére azt a kétnyelvű alapcsomagot, amely a Pro Civis Füzetek sorozatában már korábban is megjelent, a Községi önkormányzatokról és Az önkormányzatok gazdálkodásáról, valamint a Helyi adókról szóló törvények hatályos változatát tartalmazza – szlovákul és magyarul.

"Mivel az állam a kisebbségek nyelvén nem tartja szükségesnek és fontosnak ezeknek az alapdokumentumoknak a megjelentetését, az általunk lefordított törvények hiánypótlók. Ezek a törvények a leggyakoribbak, amelyeket a képviselők és polgármesterek munkájuk során használni fognak a következő években. Reméljük, ezzel is könyebbé tesszük felelősségteljes munkájukat, amit a településük érdekében fognak végezni" - fogalmazott a Pro Civis Polgári Társulás vezetője, Õry Péter. 

A mintegy 3200 példányt tartalmazó 512 postai küldeményt az önkormányzatok a napokban kapták meg.

A Pro Civis társulásnak ez már a sokadik a magyar nyelvhasználatot ösztönző kezdeményezése. Az elmúlt néhány évben egyebek mellett több tucat helyi és regionális önkormányzatokat érintő törvényt fordítottak le magyarra. Ezek elektronikus formában folyamatosan kerülnek fel a társulás www.onkormanyzas.sk címen elérhető honlapjára, ahonnan ingyenesen letölthetőek.

Közben a Pro Civis Polgári Társulás arról is tájékoztatta portálunkat, hogy megjelent az Önkormányzati Szemle IV. évfolyamának 4. száma is.

Az Önkormányzati Szemle év végi, 4. számában összegezték a helyi önkormányzati választások eredményeit, taglalták, hogy Szlovákia magyarlakta településein hogyan alakultak a helyi erőviszonyok, s több régió újonnan megválasztott helyi vezetői is nyilatkoznak arról, mit tartanak legfontosabb feladatuknak az elkövetkező négy évben.

A komáromi járási győztesek közül újraválasztott és új polgármesterek összegzik elképzeléseiket és szándékaikat, a dunaszerdahelyi régióban a trendek és meglepetések választása volt az őszi, ennek okait is firtatják az írások. A Mátyusföldön, amely sok esetben már szórványosodó peremvidéknek számít, a pártpolitikai érdekek helyett a közösségek számára fontos dolgok döntötték el, ki vezeti az újabb megbízatási időszakban a községeket, Érsekújvár és Párkány pedig – hosszú idő után – új embert állított a város élére. Gömörben és Nógrádban is inkább a jelöltek személyisége, hitelessége határozta meg, ki jutott mandátumhoz. Kassa környékén, a Bodrogközben és az Ung-vidéken viszont a kormányközeli tömörülések jelöltjeinek termett babér leginkább, talán abból a megfontolásból is: hátha így több figyelmet kapnak a jövőben.

A folyóirat beszámol a IV. Önkormányzati Szabadegyetemen elhangzottakról, elsősorban az iskolahálózat megtartását célzó közös gondolkodást jelentő előadásokról és felszólalásokról, de a regionális gazdaságunknak megnyíló uniós forráslehetőségeket is számba veszi. S ha már oktatásügy: Potápi Árpád János értékeli a Kárpát-medencei felsősök éppen lezárult esztendejét és útjára bocsátja az idei szakképzés évét. Ehhez kapcsolódóan részletes áttekintés található a lapban a felvidéki magyar szakképző intézményekről.

Az Önkormányzati Szemle interjúkban-esszékben értékeli az elmúlt negyed század hozta változásokat, a szlovákiai magyarság eredményeit és mulasztásait nagypolitikai, önkormányzati, gazdasági és regionális szempontokból is. Ezekből egy közös tanulság mindenképpen levonható: elsősorban önmagunknak, közösségünknek kell megfogalmaznia saját céljait, ezekért következetesen, hosszú távon is dolgoznia kell minden felvidéki magyarnak.