2019. április 21., 12:43

Rozsdamentes acéltartályokban várja a szebb jövőt 300 halott

A halhatatlanság, az örök élet utáni vágy annyi idős, mint maga az emberiség. Hiába élünk ma jóval hosszabb ideig, mint őseink, még ez sem elég nekünk.

krionika
Galéria
+2 kép a galériában
Fotó: alcor

Az örök élet reményében sokan semmitől sem riadnak vissza. És nem csak lelki értelemben. Vannak, akik hisznek a krionikában (hibernálásban) – az emberi test folyékony nitrogénben való lefagyasztásában azzal a céllal, hogy a jövőben majd újraélesztik őket. Egyáltalán lehetséges ez és hogyan működik?

A tudomány egyelőre nem ismer semmilyen csodás örökélet-elixírt. Felfedezte viszont a krionikát – azt a tudományt, amelyik az emberi test eredeti állapotában való lefagyasztását jelenti, abban a reményben, hogy a jövőben, például, ha már meglesz egyes halálos betegségek ellenszere, lehetségessé válik a test felolvasztása és az ember következmények nélkül újraéledhet. A remény szó nagyon is helyénvaló, hiszen bár borsos áron le lehet fagyasztani a testet, a tudomány jelenlegi állása szerint, nem tudni, hogy sérülés nélkül felolvasztható-e és visszaállítható-e az eredeti állapotába.

Drága mulatság

Sok biológus a krionikát nem is tartja tudománynak, sokkal inkább a modern tudomány kigúnyolásának. Az ő céljuk ugyanis az, hogy az ember minél magasabb kor érjen meg természetes módon, a lehető legjobb egészségben, nem pedig a halál utáni lefagyasztás, ráaádásul garanciák nélkül. A krionika azonban a jövőre „fogad” és bár egyelőre még nem tudják, hogy lehet visszaállítani a testet az eredeti állapotába, de néhány évtized vagy évszázad múlva ez már másként lehet.

A lefagyasztásról az első gondolatok még 1773-ból származnak, amikor Benjamin Franklin amerikai író Párologtatással való hűtés című írásában azt írja. „Lehetséges úgy lefagyasztani az embert, hogy az ne pusztuljon el.” Az első komolyan vételére ennek a gondolatnak csak kétszáz évvel később, a múlt század hatvanas éveiben került sor, amikor kezdtek megalakulni a krionikai társaságok.

Még, ha sci-fi-szerűnek tűnik is, a világon ma három olyan cég van, amely emberi testek fagyasztásával foglalkozik. Kettő – az Alcor és Krionikai Intézet – Amerikában van, a harmadik KrioRus néven Oroszországban működik.

A test folyékony nitrogénbe való lefagyasztása azonban nem olcsó mulatság. Az árak 50 ezer és 200 ezer euró között mozognak. Mivel senki sem tudja, sem a tudósok, sem pedig a lefagyasztott ember, hogy meddig marad a test ebben az állapotban, minden évben fizetni kell a tartósításért is. A gazdagok számára persze ez nem gond, a kevésbé tehetősek viszont ezt úgy oldják meg, hogy az életbiztosításukat ráíratják arra a társaságra, amelyik konzerválja őket.

Az első „jégbe zárt”

Az az ember, aki elsőként fagyasztatta le magát, nem más, mint James Bedford pszichológus professzor, aki rákban hunyt el 1967-ben. Hitt abban, hogy ha egyszer kiolvasztják, a világ már ismerni fogja a rák ellenszerét és őt is meg tudják gyógyítani. Teste mind a mai napig az Alcor társaságnál van lefagyasztva.

Az első fagyasztások azonban, a maiakkal összehasonlítva még nagyon primitíven történetek, ezért aztán az újjáélesztés esélyei egyenlők a nullával.

Ilyen rozsdamentes tartályban várják a „feltámasztást” az elhunytak
Ilyen rozsdamentes tartályban várják a „feltámasztást” az elhunytak
Fotó:  alcor

Mindenesetre, ebből sokat tanult a krionika egyik úttörője, Robert Ettinger professzor, a Krionikai Intézet igazgatója, aki a tudományról egy bestsellert adott ki A halhatatlanság kilátásai címmel. A „feltámadásra”, újraéledésre váró rozsdamentes acéltartályokban lefagyasztott emberek száma becslések szerint 300. Csak az Alcor társaság ez év februárjában fagyasztotta le a 156. beteget.

Hogyan lehetséges?

Az első szabály, ami a lefagyasztáshoz kell, hogy az illetőnek szerződése legyen a krionikai társasággal és hogy halott legyen, különben asszisztált öngyilkosságnak minősülne a dolog. A fagyasztásra csak az agyhalál bekövetkezése előtt kerülhet sor. Ezért az ezzel foglalkozó társaságok a testet a lehető leghamarabb igyekeznek a kórházból vagy a halottasházból elvinni.

A testet jéggel hűtik és heparinnel és más gyógyszerekkel gátolják a véralvadást és a sejtek szétesését. A krionikai központban elvégzik rajtuk a szükséges beavatkozásokat, a páciens kérése szerint. Nem egyszer plasztikai műtéteket is! Erről az Alcior egykori igazgatója, Joseph Waynick beszélt egy interjúban.

Az emberi test fagyasztásakor egyszerre több probléma is adódik. A sejtekben lévő víz éles kristályokká alakul, amelyek visszavonhatatlan szövetkárosodást okozhatnak. Ennek kivédésére a szakemberek eltávolítják a testből a vért és a testnedveket és azt egy „fagyállóval” helyettesítik.

A testet ezután fokozatosan, nagyjából két hét alatt, -196 fokra hűtik le. Végül a halott fejjel lefelé egy acéltartályba kerül, ahol nem egyszer már további hárman lógnak.

Csak az agy

Még, ha tudnánk is, hogy a lefagyasztott testet újra lehet éleszteni, senki sem garantálja, hogy egyes részei, főleg az agy, nem sérültek-e meg. Mire volna jó az élet ilyen meghosszabbítása, ha súlyosan fogyatékosan élnénk tovább?

Ezért a tudósok pár éve azzal az ötlettel álltak elő, hogy elég csupán a testtől elválasztott fejet lefagyasztani, vagyis az agy – ahol az értelem, a gondolatok, az emlékezet és személyiségünk van – sértetlenségét megőrizni. A testet pedig a jövőben majd lehetne klónozni…

Az orosz KrioRus társaalapítója, Danilo Medvedev szerint a lefagyasztott tubusban maximum 40 évet lehet „kibírni”. Úgy véli, ma még nem lehet újraéleszteni az agyat, csak annak egyes részeit. De valószínűnek tartja, hogy 2050-ig, vagy legalábbis a 21. században már meglesz ennek is a technológiája, hacsak addig nem pusztítja el az ember saját magát.

Lefagyasztott hírességek

A krionizációt választotta az USA-ban Ted Williams baseball játékos és ugyanerre készül a legendás műsorvezető, Larry King is. „Le akarom magam fagyasztatni abban a reményben, hogy ha meghalok, akkor találnak valamilyen módszert arra, hogy visszatérhessek” – jelentette ki showműsorában.

A lefagyasztás természetesen etikai kérdéseket is felvet. Hogy viszonyulnak a további generációk a test feltámasztásához? Mi lesz a lélekkel?

Túl sok a megválaszolatlan kérdés, de az tény, hogy a lefagyasztás az egyik legjobb módja a test megőrzésének, akár évezredeken át.

A spermiumok lefagyasztása – amelyek felolvasztás után százszázalékosan működőképesek – bevált. Egyes halfajták és békák a gyors lefagyasztás és felolvasztás után újból képesek a mozgásra. Nincs kizárva tehát, hogy a jövőben a fagyasztásból újraélesztettek nem fognak különlegességnek számítani.

krionika
Galéria
+2 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.