Rosszul indul a disznó éve Kínában
A hagyományos kínai holdnaptár szerint idén február 5-én kezdődik a holdújév, mely az állatövek szerinti jelöléssel a disznó éve lesz. Kína viszont úgy lép át az új évbe, hogy közben a sertéságazat óriási nyomás alatt próbál talpon maradni.
Ázsia országaiba ezekben a napokban köszönt be a holdnaptár szerint számított új év. Van, ahol – számítási módtól függően – már február 4-én, van, ahol február 5-én lépnek át abba az ott élők.
A világ lakosságának mintegy negyede ilyenkor hatalmas ünnepségekkel és számos hagyományos eseménnyel búcsúztatja a lezáruló évet, és köszönti az újat.
A holdújév beköszönte nemcsak a kontinens és azon belül Kína egyik legfontosabb kulturális, hanem egyben gazdasági eseménye is. Ilyenkor a családon belüli ajándékozás, a családtagok meglátogatása mind olyan körülmény, amely minden évben jelentős mozgást indukál a gazdaságban, köszönhetően az emberek rekordösszegű költéseinek a kereskedelemben.
Most a disznó éve kezdődik az állatövi számítások szerint. A disznóhoz általában a szerencse, a változás, és a nyugtalanság fogalmai kapcsolódnak az ázsiai kultúrában. Jó éve lesz a disznó évében annak, aki odafigyel döntéseire, és megfontoltan megy bele a rá és életére váró változásokba, de könnyen nehéz helyzetben találja magát az, aki túl könnyelműen veszi az újdonságokat – tartják a disznó jegyéről.
Bárhogy is, a kínai sertéstermelésben meglehetősen rosszul indul a disznó éve.
Ahogy a Reuters friss összeállításában bemutatja, Kína tavaly augusztus óta küzd az afrikai sertéspestis terjedésével, melyet még idén sem sikerült teljesen megfékezni. Mindez azért is különösen aggasztó, mivel Kína a világ legnagyobb sertéstartó országa, ahol az élelmezésben kulcsfontosságú szerep jut a sertéshúsnak.
Az országban évente 702 millió új malacot nevelnek a rendelkezésre álló, 2017-es adatok szerint. Az állomány 40 százaléka kisgazdaságok és magángazdálkodók udvaraiban található. Ezek a telephelyek évente legfeljebb 500 vágóállatot adnak le feldolgozásra. A beszámolók szerint a sertéspestis terjedése ezeket a kistermelőket sújtja leginkább. Többségüknek nincsenek meg az eszközei, sem az anyagi fedezete, hogy védelmet teremtsen a gazdasága számára a járvány ellen.
Így a ragály jelenleg potenciálisan mintegy 280 millió haszonállatot fenyeget.
A helyszínen készült riportokban megszólaló gazdák szerint a kormány és a hivatalos szervek nem segítik az állattartókat. Az egyik legnagyobb sertéstenyésztő megye, Csangtu egyik tisztviselője ugyanakkor azt mondta, annyi pénzt fordítottak a védekezésre, hogy azzal az egész megye csődjét kockáztatják, mert a sertéspestis elleni védekezés feladatait minden más elé sorolták.
Az augusztusban felbukkant fertőzés a 2019. január végi jelentések szerint már több mint 100 gazdaságot ért el. A kisebb gazdaságoknál már néhány tucat állat elvesztése is komoly gondokat okozhat a későbbiekben, de általános gyakorlat, hogy a ténylegesen fertőzött jószágoknál jóval több állatot kell levágni, hogy megállítsák a kór terjedését.
A farmgazdaságokkal foglalkozó egyik helyi elemző szerint legkorábban az év második felére állhat helyre a belföldi állattartás egyensúlya, és a most csökkenő állatállomány kívánatos mértékű gyarapítása. Mindazonáltal egészen biztosan a kínai belföldi sertéshús árának növekedésére kell számítani.
A kínai sertéságazat egy része azonban más nehézségekkel is küzd. A pestis miatt eddig 900 ezer állatot kellett levágni, ám van olyan sertéstenyésztő nagyvállalat, amelynek puszta fennmaradása is kérdésessé vált pénzügyi nehézségek miatt. Egy nagyvállalat pénz híján természetben, azaz sertéshúsból készített élelmiszerrel próbálja kifizetni hitelezőit, ám lassan ők is kifogynak az állatokból.
