Rossz hírek a Naphoz legközelebbi csillag Föld-szerű bolygójáról
Hiába Föld-szerű égitest, valószínűleg lakhatatlan lehet a Naprendszerünkhöz közeli Proxima Centauri b nevű bolygó. Magyar csillagászok ugyanis kiderítették, hogy központi csillaga túlságosan erős kitöréseket produkál, ami lehetetlenné teszi az élet megjelenését az égitesten.
A CSFK Csillagászati Intézet kutatócsoportja Vida Krisztián vezetésével a Naprendszerünktől alig 4,2 fényév távolságra elhelyezkedő Proxima Centaurit vizsgálta. Azt találták, hogy a csillag rendkívül aktív, gyakran produkál kitöréseket (sokszor igen nagy erejűeket), ez pedig hatással van a körülötte keringő Föld-szerű bolygó, a Proxima Centauri b légkörére.
Az elmúlt időszakban azért került a figyelem középpontjába, mert egy Földhöz hasonló bolygót fedeztek fel a közelében. A planéta a lakhatósági zónában kering, vagyis pontosan olyan távolságra van a csillagtól, hogy akár folyékony víz is előfordulhat(na) rajta.
Bár a korai elemzések azt mutatták, a bolygó csecsemőkorában elveszíthette vízének nagy részét, annyi maradhatott a planéta melegebb térségeiben, hogy az kedvező legyen az élet megjelenése szempontjából. A csillag aktivitása ugyanakkor bezavarhat a képbe.
Nem volt ismeretlen a szakértők előtt a Proxima Centauri szilajsága, a múltban több alkalommal figyeltek meg rajta szuperflereket (szuper-napkitöréseket). A szuper-napkitörések elementáris erejűek, akár tízszer erősebbek is lehetnek, mint a Nap által produkált legintenzívebb flerek. Ez különösen figyelemreméltó egy olyan parányi csillag esetében, mint a Proxima Centauri.
Vida Krisztiánék a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űrtávcsővel figyelték a vörös törpe tevékenységét. Az eszközt még 2018-ban küldték fel, feladata, hogy az égbolt vizsgálatával Naprendszeren kívüli bolygókat fedezzen fel. A nagyjából személyautó méretű űrszonda fedélzetén négy nagy látószögű távcsövet helyeztek el. A négy távcsőbe eltérő irányú, de egymással szomszédos területekről érkezik a fény, és együtt 400-szor nagyobb területet észlelnek egyidejűleg, mint a Kepler űrszonda által eredetileg vizsgált égboltrészlet.
A kutatás megállapításai rávilágítanak arra, hogy a lakhatóság vizsgálatánál nem elég azt nézni, a bolygó milyen távol kering a csillagától, a csillag aktivitását is górcső alá kell venni.
