Rohamosan csökken Révkomárom lakossága

Az emberek munkalehetőség híján külföldön keresnek állást, a szórakozóhelyek a csőd szélén állnak, a belváros üres és elöregedett. Komoly gazdasági vonzata is van a lakosságcsökkenésnek: a város sok-sok ezer euróval kap kisebb adóhányadot az államtól. Sokan már „szellemvárosnak” tartják az egykoron pezsgő és virágzó Révkomáromot.

A város egykori ipari motorja, a nagy múltú hajógyár már több kisebb cég tulajdona, minden nap ugyanazok az arcok köszönnek egymásra, sokan kényszervállalkozók, s csupán pár tucatnyian vannak összesen. A Klapka téren idős révkomáromiak ücsörögnek, s rengeteg a kiadó üzlethelyiség. 2001-ben még 37 és fél ezren éltek a városban, 2014 elején pedig már csak valamivel több mint 34 ember neve szerepelt a révkomáromi lakosság-nyilvántartásban. Gyurgyík László szociológus, a Selye János Egyetem oktatója szerint a csökkenés valójában még ennél is drasztikusabb, csak nincs róla hivatalos adat.

„Jóval alacsonyabb azoknak a száma, akik ténylegesen jelen vannak, itt élnek, itt töltik a napjaikat, mint a nyilvántartottaké, mint az állandó lakóhellyel rendelkezőké. Erre utal például az a statisztika is, mely szerint két-háromezer fő kéri évente a szemétdíjnak a mellőzését vagy csökkentését arra való tekintettel, hogy a családtagok egy része nincs jelen. Tehát szeretném jelezni, hogy a fogyatkozás mértéke még drámaibb, mint amit a népszámlálási adatok alapján ismerünk” – hangsúlyozta Gyurgyík László.

A nemrég még a révkomáromi magyar kulturális élet egyik fellegvárának számító Rév-Magyar Kultúra Háza is gondokkal küzd. „Pályázati pénzekből tudunk megvalósítani akciókat, amely aztán bevonzzák ide a vendégeket, akik jönnek az előadást, a koncertet meghallgatni, s közben fogyasztanak. Ezen vendégeknek a 80-85 százaléka nem komáromi, tehát szolvens falvakból érkezik a Komáromi járásból, de jönnek Szerdahelyről, Somorjáról is. Vannak olyan borvacsoráink, ahová Bécsből, Pestről, Pozsonyból, Győrből járnak stabil vendégcsapatok. Próbálunk úgy megélni Komáromban, hogy ne támaszkodjunk a komáromi lakosságra” – mutatott rá Fekete Gábor, a Rév-Magyar Kultúra Háza ügyvezetője.

Gyurgyík László szerint a fiatalok egyre nagyobb részénél már diákkorban megjelenik az a gondolat, hogy a városban nem tudják megtalálni a boldogulásukat. A rendszerváltás óta – a válságot megelőző néhány év kivételével – folyamatosan sokkal nagyobb a munkanélküliség, mint a ténylegesen elérhető munkahelyek száma. „Nagyon sokan úgy nőnek fel, hogy a szüleik közül akár az egyik, akár mindkettő munkanélküli, s hát ez nem jelent jövőképet” – húzta alá.

(A révkomáromi lakosságcsökkenésről összeállítást láthatnak majd a Felvidéki Híradó pénteki adásában.)