2019. június 30., 19:19

Riválisok XII.: Észak nem felejt!

Érdekes jelenség, hogy míg Nyugat-Európa és Észak-Amerika kora újkori történelme hellyel-közzel része az általános műveltségnek, Észak-Európáról a köztudatban élő történelmi ismeretek mintha megálltak volna a vikingeknél, hogy aztán valamikor a második világháború előestéjén éledjenek újra. Ez bizony nagy kár, hiszen a rideg Északon elképesztő izgalmas játszmák zajlottak a kora újkorban is.

rivalisok-nyito-karoly-peter.png
Galéria
+3 kép a galériában

A XVIII. század elején járunk, Nyugat-Európában tombol a spanyol örökösödési háború, de ezzel párhuzamosan északon is ádáz küzdelem folyik. Az orosz medve a hatalma csúcsán álló svéd királysággal akasztja össze a bajszát. Az egész Baltikum ostrom alatt áll. Az egyesült orosz-lengyel-dán-szász seregek azon igyekeznek, hogy kijáratot szerezzenek a Balti-tengerre.

Svédország az előző században vált észak nagyhatalmává. A svéd uralkodó megszerezte a lengyel koronát, a svédek meghódították Finnországot, hadakoztak a harmincéves háborúban, az oroszokat pedig szinte teljesen kiebrudalták a Baltikumból. Észak urainak azonban egy igencsak komoly problémával kellett szembenézniük. Ebben a korszakban már tömeghadseregek küzdöttek a csatatereken, a svédeknek tehát jól képzett, taktikailag fegyelmezett haderőre volt szükségük. Ehhez egy mindössze kétmilliós népesség állt rendelkezésükre. Nem volt könnyű feladat…

A svédek talán legnagyobb királya, Károly 15 évesen lépett trónra, és rögtön megmutatta határozott egyéniségét. Már trónra kerülése előtt is habzsolta a kalandokat, de királyként sem volt egy hétköznapi uralkodó. Nem tudni meddig fajultak volna el a dolgok, ha egy baleset rá nem döbbenti őt a helyzet tarthatatlanságára. Történt ugyanis, hogy egy alkalommal a kedvenc medvéjével együtt részegedett le, s a maci alkoholmámorában kifordult az ablakon. A tragédia hatására a király állítólag letette az alkoholt, és nekifogott országa rendbe tételének.

XII. Károly svéd király halotti maszkja. Figyeljük meg a végzetes lövés által hagyott seb lenyomatát!
XII. Károly svéd király halotti maszkja. Figyeljük meg a végzetes lövés által hagyott seb lenyomatát!

A svédek ekkoriban nem örvendtek túl nagy népszerűségnek. A dánok szövetséget kötöttek a szászokkal és a lengyelekkel, sőt megnyerték maguk mellé Péter orosz cárt is, és 1700-ban megtámadták Svédországot. Károly szokásához híven nem tétovázott, szinte még el sem kezdődött a háború, és a dánok máris békét kértek. Károly, „Észak üstököse” villámgyorsan Koppenhága alatt termett, így IV. Frigyes dán király inkább bedobta a törülközőt. Ezután a szászokon torolta volna meg a sérelmeket, de időközben Péter cár orosz hadai átlépték a svéd határ, és ostrom alá vették Narvát.

Pétert 10 évesen koronázták cárrá, féltestvérével a 16 éves Ivánnal együtt. Péter gyermekkora nagy részét az udvari intrikáktól távol, vidéken töltötte. A Romanovokra jellemző betegeskedés talán éppen emiatt kerülte el a fiatal herceget, aki együtt játszott a falusi gyerekekkel. Tudott bánni a fegyverekkel is, a parasztgyerekekből saját kis magánhadsereget toborzott, amelynek alapjain aztán Péter cár két legjobb gárdaezrede épült fel.

Uralkodóként hazája modernizálása volt a legfőbb célja, külpolitikáját pedig Oroszország tengeri hatalmának és kereskedelmének megerősítése jellemezte. Mikor kitört az Északi háború, rögvest támadást indított a svédek ellen. A Narvánál létrejött ostromgyűrűt 1700 novemberének közepén érték el a svéd király csapatai. Másnap azonnal támadást indítottak a többszörös túlerőben levő ellenséggel szemben. Az ítéletidő miatt az oroszok nem számítottak támadásra, a cár nem is tartózkodott a seregnél. A sereg francia parancsnoka pedig épp a vezérkarával ebédelt, amikor felhangzott a svédek csatakiáltása. Károly a hóvihar és a meglepetés erejét kihasználva megsemmisítő vereséget mért az orosz csapatokra, gyakorlatilag totális győzelmet aratott.

Néhány év szünet következett a Nagy északi háborúban, legalábbis Péter és Károly nem találkoztak egymással a csatamezőn. A svédek a szászokkal és a lengyelekkel voltak elfoglalva. Károly gyakorlatilag keresztülgázolt az ellenségen, egészen Krakkóig nyomult előre, és saját bábját ültette a lengyel trónra. Nagy Péter cár eközben komoly hadseregfejlesztésbe fogott, megalapította Szentpétervárt, és néhány kisebb hadi sikert aratott a mai Finnország területén.

Péter cár leállítja Narva fosztogatását, Nikolay Sauerweid festménye
Péter cár leállítja Narva fosztogatását, Nikolay Sauerweid festménye

Észak üstököse látva a megújuló orosz fenyegetést, seregét Moszkva ellen vezette, 1707 decemberében indult el 40 ezer emberével, átkelt a Visztulán és Grodno városánál meglepte az oroszokat. Mondanunk sem kell, újabb óriási győzelem következett. Szmolenszk elfoglalása után a mai Ukrajna felé vette az irányt, az volt a terve, hogy döntő csatát csikar ki az egyre hátráló orosz haderővel. Minden oroszok cárját, Pétert, végül minden oroszok legnagyszerűbb szövetségese, Tél tábornok segítette ki. Mázlijuk volt, hiszen 1708-1709 tele Európa történetének egyik leghidegebb tele volt. Velencében befagytak a csatornák, Ukrajnában pedig egyre-másra hulltak el a hidegtől nemcsak a madarak, de a svédek is. Károly zsenialitása azért megmutatkozott, több kisebb csatában még így is legyőzte a túlerőben lévő oroszokat.

A lendület végül Poltava alatt tört meg. Károlyt ugyanis egy jelentéktelen csetepatéban lábon lőtték, belázasodott, majd kómába esett. Mikor magához tért már lóra sem tudott ülni. A parancsnokság két egymással vetélkedő tábornoka kezébe került. A csatára 1709. június 28-án került sor, a hordágyon fekvő Károly irányítani sem tudta rendesen csapatait, így a túlerőben lévő oroszok végül felőrölték őket. A király visszavonulót fújatott, egy nagyobb egységgel az Oszmán birodalom felé vették az irányt. Voltak olyan svéd egységek is, amelyek Rákóczi Ferenc seregéhez csatlakoztak. Károly a török szultán vendégszeretetét élvezhette egészen 1714-ig, de 5 év után távoznia kellett az országból. Hazafelé például Debrecen városában is vendégeskedett pár napot, a helyi krónikák szerint jókat borozott a város előkelőségeivel. Ugyan 1718-ban megpróbálta újjászervezni a svéd hadakat, de rögtön az első ütközetek egyikében halálos fejlövést kapott, Észak üstököse megszűnt ragyogni. Legméltóbb riválisát Péter csak néhány évvel élte túl. A legenda szerint a Finn-öböl vizében fuldokló katonák mentése közben fázott meg, de sokkal valószínűbb, hogy régóta fennálló veseproblémái vezettek a reformer cár halálához.

rivalisok-nyito-karoly-peter.png
Galéria
+3 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.