Rendkívül meleg és csapadékos volt a 2016-os év Szlovákiában
Az 1961–1990-es években mért eredmények alapján meghatározott normálértéktől való átlagos hőmérsékleti eltérés 2016-ban +1,4 Celsius-fok volt Szlovákiában. Ekképp a tavalyi esztendő 1931 óta a vonatkozó táblázatokban a 7. legmelegebb évnek számít – mondta el Jozef Pecho klimatológus. Világviszonylatban az előző év az utóbbi 137 év legmelegebb évének bizonyult.
Pecho tájékoztatása szerint tavaly valamennyi évszak a megszokottnál melegebb volt. A hőmérséklet szempontjából átlagon felüli év elsősorban a 2015/2016-os télnek köszönhető, amely a szokásostól +3 Celsius-fokos eltéréssel rendelkezett. A viszonylag legmelegebb hónapnak a február számított, amikor a szokványosnál +4,8 Celsius-fokkal volt melegebb. A hónap második felében jegyezték fel a legmagasabb nappali maximumot is, amelyet ebben a hónapban 1951 óta mértek, s ez 20,3 Celsius-fok volt Pozsonyban.
Hasonlóképp meleg volt a tavalyi tavasz is, amelyet rendkívül meleg nyár követett, +2 Celsius-fok volt a szokványos hőmérséklettől való eltérés. „Úgy tűnt, mintha a nyár viszonylag hidegebb lett volna, mert trópusi meleg napból kevesebb volt, ám nyári napból például héttel több volt, mint 2015-ben” – magyarázta Pecho. A nagyon meleg nyár ellenére is csak két jelentősebb hőhullám fordult elő, mégpedig június második felében és szeptember elején.
Az átlagosnál melegebb volt a június (+2,5 °C), a július (+2,1 °C) és a szeptember (+2,4 °C). Ellenben, viszonylag leghidegebb hónapnak az október számított, amely hőmérséklet szempontjából ugyan átlagosnak tűnt, de -0,6 fokos eltérés mutatkozott. A legmagasabb nappali hőmérséklet 36,2 fok volt, s azt 2016. június 24-én Holicson (Holíè) mérték. A legalacsonyabb tavalyi hőmérsékletet -24,2 fokot az SHMÚ január 23-án Erdőtkán (Oravská Lesná) jegyezte fel.
„Csapadék szempontjából a 2016-os év még inkább előtérbe került, mint a levegő hőmérséklete szempontjából” – mutatott rá Pavel Faško klimatológus. Az előzetes értékelés alapján ez az év 1881 óta a legcsapadékosabbnak számító tíz év egyike volt. Szlovákia területén átlagosan 895 milliméter csapadék esett, ami az 1961–1990-es évek átlagának 122 százalékát jelenti. Eközben a viszonylag legcsapadékosabb hónapnak február bizonyult, amely során a megszokottnál 320 százaléknál több csapadék esett. A legszárazabb tavalyi hónap a december volt, amikor a csapadék mennyisége csak az átlag 57 százalékát érte el.
A csapadék legnagyobb intenzitását 2016. július 27-én Bércesen (Dolná Poruba) mérték. A vihar során egy óra alatt 110 milliméter, illetve 30 perc alatt 91 milliméter csapadék esett. „A szlovákiai feltételek között az nagyon különleges intenzitásnak számított” – magyarázta Faško. A klimatológus tájékoztatásából kiderült, hogy jelentősebb károk csak a geológiai viszonyok miatt nem keletkeztek, azoknak köszönhetően ugyanis az ország képes volt elnyelni a sok csapadékot.
A szokásosnál nagyobb mennyiségű csapadék esett Dél-Szlovákiában, a Duna menti alföld keleti részén és a Tátra (Tatry) területén. Szlovákia északkeleti tájain pedig a levegő magas hőmérsékletének és a kevés csapadéknak a kombinációja június második felében nagyon intenzív szárazsághoz vezetett. Ami pedig a havat illeti, a 2015/2016-os télen Szlovákiában ritkábban havazott, mint az előző két évben. A tavalyi telet ugyancsak kevés hótakaró jellemezte – zárta tájékoztatását Faško.
