Rekordszámú a korrupciót bejelenteni hajlandók aránya
Tizenöt évvel ezelőtt mindezt csupán az emberek 17, öt esztendeje pedig 21 százaléka tette volna meg. A lakosság zöme (51%) még mindig azt vallja, hogy saját tapasztalás esetén sem tenne bejelentést korrupciós tevékenységről – derül ki a FOCUS közvélemény-kutató ügynökség a Transparency International Slovensko (TIS) megrendelésére 1006 megkérdezett személy bevonásával 2017. április 4-e és 9-e között készített reprezentatív felméréséből.
A kenőpénzfizetéssel kapcsolatos bejelentésekre átlagon felüli hajlandóságot mutatott a 40 év körüli felsőfokú végzettséggel rendelkező társadalom, a vállalkozók, valamint az átlagon felüli fizetéssel rendelkező, illetve a jobboldali vagy liberális nézeteket valló személyek. „A válaszokból egyértelműen kitűnik, hogy mi az oka a bejelentői szándék fokozatos növekedésének. Egyrészt a rendőrség iránt érzett fokozottabb bizalom. Míg 2004-ben csak a szlovákiai emberek harmada bízott meg a rendőrségben, addig a tavalyi Eurobarométer felmérés szerint már 46 százalékuk” – közölte Gabriel Šípoš, a TIS igazgatója. Másrészt az is közrejátszhatott, hogy egyre nagyobb a korrupciós tevékenység bejelentésére, illetve az azzal szembeni – például az ún. Fehér hollók, vagy éppen a Zuzana Hlávková féle személyek példája motiválta – nyilvános kiállásra sarkaló társadalmi nyomásgyakorlás.
Nem bízunk a rendőrségben
„Az európai uniós átlaghoz képest azonban mindkét tényezőt tekintve átlagon aluli értékekről van szó. A szlovák rendőrség a bolgárt követően az EU második legkevésbé megbízható rendőrsége. Mindemellett az EU-n belül Szlovákiában találjuk a legtöbb olyan embert, aki nem kíván korrupciós tevékenységgel kapcsolatos bejelentéseket tenni, mondván a bűnösök úgyis megúsznák. Arról nem is beszélve, hogy a korrupciós tevékenység bejelentését legkevésbé akceptáló uniós tagországok sorában Szlovákia az ötödik. Az uniós átlaghoz képest (45%) a lakosság csupán 22 százaléka fogadja el az efféle magatartásmódot” – fűzte hozzá Šípoš.
Szavai szerint az elmúlt 12 hónapban jelentős mértékben nőtt azon polgárok aránya, akik tudatában vannak a korrupciós tevékenység bejelentőit védő törvény létezésének. Míg májusban csak a lakosság 26 százaléka tudta mindezt, addig ma már 44 százalékuk. Ugyanakkor még mindig igaz, hogy a lakosság több mint felének vagy nincs tudomása arról, hogy törvény adta joga van a védelemre, vagy fogalma sincs arról, hogy ilyen törvény egyáltalán létezik.
Az áprilisi felmérés arra is fényt derített, hogy a kenőpénzfizetés az országban továbbra is széles körben elterjedt. A válaszadók 11 százaléka ismerte el, hogy az elmúlt évben a közigazgatásban kapott szolgáltatásokért cserébe kenőpénzt fizetett. Az arány megegyezik a 2015 februárjában végzett felmérés eredményeivel. Javarészt alacsony keresetű, idősebb állampolgárokról volt szó, s elsősorban az egészségügy területén adtak csúszópénzt.
