Pünkösdhétfői programok Magyarországon
BUDAPEST. Tartalmas és látványos hagyományőrző programok zajlanak pünkösdhétfőn Magyarország számos pontján.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a pünkösdölés hagyományát a helyi általános iskola tanulói elevenítik fel, majd fiatal lovasok versengenek a pünkösdi király címéért. Hétfőn is megtartják a szokásos állatterelési bemutatót, amelyet rackajuhnyírással is kiegészítenek.
Pünkösdi sokadalommal, solymászokkal és hagyományőrző csoportokkal várja pünkösdhétfőn is a látogatókat a Szentendrei Skanzen. A vendégek közül többen a szabadtéri múzeumban készülnek a világ egyik legnagyobb kulturális rendezvényére, a washingtoni Smithsonian Fesztiválra, ahol idén Magyarország lesz a díszvendég. A tengeren túlra utazik az MTVA támogatásával a Fölszállott a páva produkció is. Az egyesült államokbeli folklórfesztiválon a televíziós verseny tavalyi döntősei vesznek majd részt.
A fiatalok megszólítása a legfontosabb célja a pünkösdi összművészeti fesztiválnak az Õrségben. A Virágzás Napjai címet viselő rendezvény hagyományos módon egy nagyon családias jellegű, valódi kulturális értékeket a középpontjába állító, az őrségi helyszínek miatt különleges hangulatú művészeti fesztivál, amely előadásokkal, koncertekkel, kiállításokkal, pajtaszínházi bemutatókkal, filmvetítésekkel, kézműves foglalkozásokkal várja az érdeklődőket május 17. és 20. között.
A pünkösdi népszokásokat felelevenítő zöldágjárásra invitálják az érdeklődőket a Göncöl Néptáncegyüttes önkéntesei május 20-án, pünkösdhétfőn a Római-parton Budapesten. A táncosok zenés menete 15.30-kor indul a 3. kerületi Mátyás király út végén a Duna-partról és a római-parti Evezős Sörkertig megy, ahol egyórás élő zenével kísért táncházzal zárul a pünkösdi mulatság. A hagyomány szerint a falvak lakói pünkösdkor zöld ágakkal vonultak végig az utcákon, így űzve el a balszerencsét és köszöntve a tavasz eljövetelét.
Magyarország nagy részén napos lesz az idő, délkeleten és északnyugaton azonban gomolyfelhőkre is számítani kell. Északon, északnyugaton zápor, a Kisalföldön egy-egy zivatar is kialakulhat. A délnyugati szél többfelé megerősödik, zivatarok környezetében átmenetileg viharossá fokozódik. Napközben 20, 25, késő este 14 és 19 fok közötti hőmérséklet valószínű.
Az ünnep miatt megváltozott menetrend szerint közlekednek a MÁV, a Volán társaságok és a Budapesti Közlekedési Központ járatai. A vonatok a vasárnapi menetrend szerint, a távolsági buszok a hét első munkanapját és iskolai napját megelőző munkaszüneti nap menetrendjének megfelelően járnak. A budapesti tömegközlekedésben az ünnepnapi menetrend érvényes.
A húsvét utáni 50. napon ünnepli a keresztény világ a szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját. Pünkösd a karácsony és a húsvét után a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a mózesi törvény emléknapja lett, amikor arra emlékeztek, hogy Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett. Nevezték "hetek ünnepének" is (hétszer hét pészah után).
A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért szentlélek a tanítványokra. A szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, és ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.
A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. Vatikáni Zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban - 1993 óta Magyarországon is - ünnep.
A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának rövid idejére utal a "pünkösdi királyság" kifejezés. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.
Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyike, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye is lett. 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, az összegyűlt székelyek azonban Nagyerdőnél győzelmet arattak, megvédték ősi katolikus hitüket. Erre emlékezve minden pünkösd szombatján ünnepi szentmisét és nagy búcsút tartanak, ahová több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájáról is.
Pünkösdi sokadalommal, solymászokkal és hagyományőrző csoportokkal várja pünkösdhétfőn is a látogatókat a Szentendrei Skanzen. A vendégek közül többen a szabadtéri múzeumban készülnek a világ egyik legnagyobb kulturális rendezvényére, a washingtoni Smithsonian Fesztiválra, ahol idén Magyarország lesz a díszvendég. A tengeren túlra utazik az MTVA támogatásával a Fölszállott a páva produkció is. Az egyesült államokbeli folklórfesztiválon a televíziós verseny tavalyi döntősei vesznek majd részt.
A fiatalok megszólítása a legfontosabb célja a pünkösdi összművészeti fesztiválnak az Õrségben. A Virágzás Napjai címet viselő rendezvény hagyományos módon egy nagyon családias jellegű, valódi kulturális értékeket a középpontjába állító, az őrségi helyszínek miatt különleges hangulatú művészeti fesztivál, amely előadásokkal, koncertekkel, kiállításokkal, pajtaszínházi bemutatókkal, filmvetítésekkel, kézműves foglalkozásokkal várja az érdeklődőket május 17. és 20. között.
A pünkösdi népszokásokat felelevenítő zöldágjárásra invitálják az érdeklődőket a Göncöl Néptáncegyüttes önkéntesei május 20-án, pünkösdhétfőn a Római-parton Budapesten. A táncosok zenés menete 15.30-kor indul a 3. kerületi Mátyás király út végén a Duna-partról és a római-parti Evezős Sörkertig megy, ahol egyórás élő zenével kísért táncházzal zárul a pünkösdi mulatság. A hagyomány szerint a falvak lakói pünkösdkor zöld ágakkal vonultak végig az utcákon, így űzve el a balszerencsét és köszöntve a tavasz eljövetelét.
Magyarország nagy részén napos lesz az idő, délkeleten és északnyugaton azonban gomolyfelhőkre is számítani kell. Északon, északnyugaton zápor, a Kisalföldön egy-egy zivatar is kialakulhat. A délnyugati szél többfelé megerősödik, zivatarok környezetében átmenetileg viharossá fokozódik. Napközben 20, 25, késő este 14 és 19 fok közötti hőmérséklet valószínű.
Az ünnep miatt megváltozott menetrend szerint közlekednek a MÁV, a Volán társaságok és a Budapesti Közlekedési Központ járatai. A vonatok a vasárnapi menetrend szerint, a távolsági buszok a hét első munkanapját és iskolai napját megelőző munkaszüneti nap menetrendjének megfelelően járnak. A budapesti tömegközlekedésben az ünnepnapi menetrend érvényes.
A húsvét utáni 50. napon ünnepli a keresztény világ a szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját. Pünkösd a karácsony és a húsvét után a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a mózesi törvény emléknapja lett, amikor arra emlékeztek, hogy Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett. Nevezték "hetek ünnepének" is (hétszer hét pészah után).
A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért szentlélek a tanítványokra. A szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, és ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.
A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. Vatikáni Zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban - 1993 óta Magyarországon is - ünnep.
A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának rövid idejére utal a "pünkösdi királyság" kifejezés. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.
Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyike, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye is lett. 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, az összegyűlt székelyek azonban Nagyerdőnél győzelmet arattak, megvédték ősi katolikus hitüket. Erre emlékezve minden pünkösd szombatján ünnepi szentmisét és nagy búcsút tartanak, ahová több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájáról is.
Forrás
MTI
