Prehisztorikus dinoszauruszlatrinát fedeztek fel

A rinocéroszszerű, hatalmas növényevők által hátrahagyott több ezer megkövesedett ürüléket több csoportban találták meg. A 240 millió éves lelőhely „a világ legidősebb nyilvános toalettje”, és az első bizonyíték arra, hogy az ősi hüllők közös latrinára jártak. Az ürülék információkat szolgáltat a prehisztorikus élőlények táplálkozásáról, betegségeikről és a vegetációról is – írja a Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány.

Az elefántok, antilopok és lovak ama modern állatok közé tartoznak, amelyek közösen kijelölt helyekre ürítenek, így jelölik meg territóriumukat és csökkentik a paraziták terjedésének esélyét. Ám erőfeszítéseik eltörpülnek eme latrina hatalmas méretei mellett, amely ráadásul 220 millió évvel győzi le a korábbi rekordtartót.

40 centiméter széles és jó néhány kilogrammos megkövesedett ürüléket (koprolitot) is találtak hét nagyobb csoportban Rioja provinciában a Chanares Formációnál. Egyesek kolbászszerűek, mások oválisok, a színek pedig a fehéres szürkétől egészen a sötétbarna-ibolya kombinációig terjednek.

Lucas Fiorelli, az ürülékhalmokat felfedező kutató szerint kétségtelen, mely faj hagyta hátra a leleteket. „Csak egy faj hoz létre ilyen méretű rakásokat, ráadásul csontjait is megtaláltuk a helyszín minden részén.”

Az elkövető a Dinodontosaurus volt, a modern rinocéroszokhoz hasonló, 2,4 méter hosszú, nagy testű növényevő. A dicynodonták - a triász időszakban igen előterjedtnek számító, hatalmas emlősszerű hüllők - közé tartoztak.

A közös latrina azt sugallja, hogy társas élőlények voltak és csordákba szerveződtek, emellett jó okuk volt rá, hogy ilyen módon ürítsenek – mondja a kutató. Először is, a közös latrina fontos a paraziták elkerülésére, másrészt így figyelmeztethették a ragadozókat. A nagyobb rakás azt üzente, hogy nagy egyedszámú csordával kell szembenézniük – magyarázza. A ragadozó jelen esetben a Luperosuchus, az akár 8 méteres testhosszot is elérő, krokodilszerű húsevő. Az ürülékhalmok egyidejűleg megfélemlítésre is szolgáltak.

A kutatók négyzetméterenként 94 koprolitos sűrűséget dokumentáltak, az ürülék pedig öszességében 900 négyzetméternyi területet fedett le. A prehisztorikus koprolitok nem számítanak újdonságnak, ám rendkívül ritka az olyan eset, hogy ilyen idős és jelentős mennyiségűre bukkannak, ugyanis az nagyon könnyen lebomlik. Az ősi ürüléket vulkáni hamu lepte be és őrizte meg.

A koprolitok időkapszuláknak is tekinthetőek. „Amikor felnyitunk egyet, feltárul a kihalt növények, gombák és bélparaziták töredéke” – mondja Martin Hechenleitner, a kutatás társszerzője. „Mindegyik ürülék egy ősi ökoszisztéma – vegetáció és tápláléklánc – pillanatképe. Ez az időszak az evolúciós történelem fontos szakasza. Az első emlősök már megjelentek és a dinoszauruszok "nagyapja" mellett éltek. Talán ezek a fosszíliák betekintést engednek abba az elveszett környezetbe, amelyben a dinoszauruszok kifejlődtek” – idézi Hechenleitnert a Híradó.hu portál.