Plavèan a felsőoktatást is újraszabná
A tárcavezető nem tartja fontosnak a teljes körű akkreditációt a jelenlegi formájában, amely egyebeken kívül arról is határoz, hogy mely tanulmányi programokat folytatják és melyeket nem. Például eltörölnék az akkreditálással kapcsolatos azon feltételt, hogy az adott szaknak a tanulmányokat szavatoló szakemberrel kell rendelkeznie.
Az akkreditációs bizottság helyzete is változik, önállósul, ám döntése ellen a főiskolák és egyetemek fellebezhetnek majd.
A tanulmányi szakokra egyúttal némi „higítás“ is vár. Az oktatási tárca szerint ugyanis a tanulmányi szakok rendszerének jelenlegi formája fölöslegesen terjedelmes, és gátolja a fejlesztést és a hatékonyságot.
Már nem lesz kötelező bizonyos címek megszerzése
A docensi és professzori munkakörök betöltését a jövőben nem kötné bizonyos címek megszerzéséhez a miniszter. Sőt, azzal is számol, hogy a docens és professzor címeket ezentúl majd nem is adományozzák.
„A főiskoláknak továbbra is meglesznek a maga docensei és professzorai, de nem a habilitációs és beiktatási eljárás alapján adományozzák majd a tudományos-pedagógiai címeket. Az eddig adományozott címek azonban továbbra is megtarthatók lesznek“ – áll a miniszteri javaslatban.
A jövőben a főiskolákon a jelenleginél több, a gyakorlatból kikerülő hazai és külföldi oktató dolgozhatna. A miniszter az egyetemekre az eddiginél több külföldi hallgatót akar felvenni.
Kreditszerzés mások megsegítése által
A kreditszerzés módja ia változna. A hallgatók azokat szakmai gyakorlat vagy önkéntes tevékenység során is megszerezhetik majd. Egyúttal lehetőségük nyílik a főiskolák váltogatására. Például a bc-címet az egyik, a magiszteri vagy mérnöki címet pedig már másik felsőfokú intézményben szerezhetik majd meg.
A főiskoláknak arra is számítaniuk kell, hogy jobban oda kell majd figyelni a munkapiacot érintő változásokra. Például az oktatási tárca a végzősök érvényesülésének feltérképezését is bevezetné. Ez alapján a jövendő végzősöket is tájékoztatná az elhelyezkedési lehetőségekről.
Pozitívumok és negatívumok
„Elnyerte tetszésemet az a szándék, amely az egyén igényeire irányuló tanulmányokat pártolja, továbbá az is, hogy a főiskolákat nyissuk meg a gyakorlatból és a külföldről érkezők előtt“ – értékeli a tárca téziseit Renáta Králiková, a MESA10 think tank munkatársa, aki nemrég mutatta be az oktatásügyet érintő módosításokkal kapcsolatos terveit.
„Fontos összpontosítani az emberi erőforrások tudomány terén történő fejlesztésére, ami Szlovákiában régóta elhanyagolt területnek számít, s alapvető jelentőségű a további fejlődés szempontjából“ – nyilatkozta.
Králiková azonban a miniszteri tézisekből hiányolja azt, hogy a tárca a jövendő pedagógusokat miként akarja felkészíteni, illetve hogyan akarja növelni a felsőoktatási intézmények irányításának minőségét. „A kutatás vissza nem térítendő összegekkel való támogatását is hiányolom. A tézisek az intézményes támogatásról szólnak, de azt is tudni kell, hogy az alapelv szerint nagyon alacsony az efféle támogatás“ – mondta el.
Králiková szerint az államnak jobban kellene igyekeznie elérni azt, hogy a nyilvános kutatásokra magán jellegű anyagi forrásokat is fordítsanak.

