Pihenési lehetőségek a jászói halastavak mellett

A Tapolca folyó romantikus völgyében a Nagy-halastó szépsége ősszel is rabul ejti a turistákat.  Ez a tó a jászói átfolyásos halastó rendszer része, amely a mai napig működik. Keletkezése a 15. századba nyúlik vissza.  II. Péter prépost kérésére Zsigmond király elrendelte, hogy  a helybeliek kötelesek részt venni a kiépítésében.

A tűlevelű ill. lomblevelű fákkal körülvett halastó mögött a - mindkét oldalról erdővel benőtt lejtő által körülzárt - Tapolca-völgy kiszélesedik, itt találhatóak az újabb halastavak, melyeket a hatalmas karsztforrású Tapolca lát el vízzel. Ezt a vízműrendszert, amely különféle vízi berendezéseket hajtott meg, a műszaki műemlékek közé sorolják.

A jászói átfolyásos halastavakban, amelyek nemrég még pisztrángkeltetőkként működtek, többféle hal él. Legértékesebb a sebes pisztráng, a gazdaságilag jelentős halak közül pedig a ponty és a kárász. Az elmúlt években növényevő fehér amurt is telepítettek a tóba. A jászói halastavakban és a környező patakokban folyami rákok élnek, melyek száma sajnos vészesen csökken.

A halastavak láncolata és a körülöttük lévő erdők romantikus séták színhelyei minden évszakban. Nyáron a Nagy-halastó csónakázásra, fürdésre és halászásra, télen pedig korcsolyázásra nyújt lehetőséget. A tavak mentén turistaút vezet a közeli barlanghoz és a Jászói sziklához.

A horgászok a rendkívül szép környezetben jó eséllyel pályázhatnak szép és ritka fogásokra. A kifogott halak megvásárolhatóak. A horgásztavon a 24 órás napijegy ára 2 horgászbotra 10 euró, háromra 15 euró. Télen - ideális körülmények között - lehetőség nyílik akár a lékhorgászatra is, amely 5 euróba kerül.

A régészeti leletek tanúsága szerint Jászó területén már az őskorban is éltek emberek és azóta területe megszakításokkal folyamatosan lakott. A jászói premontrei kolostort a 12. században Könyves Kálmán király alapította, de csak a 13. század közepén készült el. A középkorban országos jelentőségű hiteleshely volt. Mai formáját a 18. századi újjáépítéskor nyerte el. 

Jászó 1394-ben évenkénti országos vásár megtartására szóló jogot kapott. Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt temploma 1970-ben leégett, különösen a freskók rongálódtak meg, de később helyreállították azokat. A monostor könyvtára 1802-ben épült.

A falutól délnyugatra emelkedő hegyen állnak Jászó várának romjai, melyet 1317 körül ugyancsak Károly Róbert emeltetett. A királyi várat a 15. század közepén a husziták birtokolták, 1685-ben Thököly foglalta el, 1707-ben pedig Rákóczié lett. A kuruc harcok után pusztult el.

A jászói cseppkőbarlang Szlovákia egyik legrégebben feltárt természeti képződménye. 1846-ban tárták fel, hossza 2800 m, ebből 980 m hozzáférhető a nyilvánosság számára. Az itt található paleontológiai és archeológiai leletek alapján feltételezik, hogy a barlang már az őskorban lakott volt. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai részeként az UNESCO Világörökség listáján szerepel a természeti képződmény.

Csodálatos a földalatti üregek változatos és színes színtérdíszítése, megtalálható itt szinte mindenfajta cseppkődísz. A barlangot gazdagon díszítik a sztalagmitok, sztalaktitok és cseppkőoszlopok, valamint a különféle alakú és színű hatalmas pagodák. a barlang legrégibb része a régi-terem, melyben egy hatalmas, 5,5 m magas cseppkőoszlop található. Érdekes a Denevérek dómja, mely több denevérfajta telelőhelye. Lenyűgöző látványosság az ún. Szószék cseppkőképződmény, mely a Dómban található.

A barlang kiváló klímája (relatív páratartalom kb. 98%) allergiás és asztmás betegségek kezelésére alkalmas, ezért a barlang egyes helyiségeit speleoterápiás gyógymódok - főleg gyerekek kezelésére használják.