Ötszáztíz éve halt meg Hieronymus Bosch, "az ördög festője"

Jheronimus (Hieronymus) van Aken életéről keveset tudunk, az utókor számára nem hagyott hátra levelet vagy naplót. 1450 körül született az észak-brabanti ’s-Hertogenboschban, népszerű nevén Den Boschban, ahol életének nagy részét is töltötte. Később felvette a város nevét is. Az aacheni származású van Aken festőcsalád sarja volt, dédapja, nagyapja, apja, nagybátyjai és az összes fiútestvére is ezzel kereste kenyerét.

Valószínűleg apja műhelyében tanulta meg a festőművészet alapjait. Bár szülővárosa távol esett a jelentős művészeti központoktól, a jómódú kereskedővárosban élénk kulturális élet folyt.

1480 körül megnősült, felesége a vagyonos családból származó Aleyd Goyaert van de Meervenne lett. Bosch házassága révén jelentős kapcsolatokhoz és megbízásokhoz jutott, idővel a város leggazdagabb polgárai közé emelkedett. Házasságuk gyermektelen maradt. 1488-ban, újév napján felvételt nyert egy konzervatív vallási egyesület, a Miasszonyunk Testvériség felesküdött tagjainak szűk körébe. 1486-ban Insignis Pictor (Kiváló festő) néven jegyezték fel. Ily módon kapcsolatba léphetett városa és a Burgundi Hercegség legelőkelőbb köreivel, jövőbeli megbízóival. Hieronymus Bosch 1516-ban halt meg szülővárosában, valószínűleg az 1516–17-ben terjedő, lázzal járó fertőző betegségben. Augusztus 9-én elismert művészhez méltó, ünnepélyes szertartással és szentmisével búcsúztatták. Feltehetően a Szent János-templom északi oldalán lévő sírkertben temették el.

Az északi reneszánsz egyik legjelentősebb alakjaként számon tartott mester munkásságáról - mint ahogy életéről - nem sok pontos adat áll rendelkezésre. Mintegy huszonöt festményét és nyolc rajzát sikerült egyértelműen azonosítani. 

A protestáns reformáció idején ugyanis sok erkölcstelennek vélt művet megsemmisítették. II. Fülöp spanyol király El Bosco (ahogy Spanyolországban nevezik) hat alkotását vásárolta vagy kobozta el a 16. század végén (ma a madridi Prado tulajdonában vannak), a többi mű pedig szétszóródott Európa-szerte. Bosch kiemelkedik eredetiségével és erkölcsi bonyolultságával, rémálomszerű ikonográfiája azonnal felismerhető, és a groteszk műfaj alapművé vált. A festményein látható szörnyű jelenetek forrását többen is kutatták az évek során. Egyesek úgy vélik, hogy a szülővárosában pusztító 1463-as tűzvész volt ilyen hatással művészetére, több festményén is felfedezhetők égő épületek a háttérben.

Képei az emberiség bűneinek és tébolyainak festett szatírái, amelyek tele vannak megfejtett vagy megfejtésre váró szimbólumokkal. Gyakran nevezik az "ördögök festőjének", mert egyedülállóan szürreális, ördögi lényeket ábrázolt, amelyek inspirációját a középkori és reneszánsz vallási kéziratokból merítette.

Az egyik első művész, aki absztrakt fogalmakat ábrázolt triptichonokon keresztül. Műveiben kortárs, ökológiai, társadalmi és politikai témákat is felfedeztek. Képein egyszerre van jelen a szürrealitás és a humor, ennek ellenére néhány történész szerint mélyen konzervatív személyiség volt, aki egyedi módon értelmezte a bibliai témákat, fantáziája abszurditással és egyházi szimbolikával átszőtt, új, rendkívüli világokat teremtett. Ez megmutatkozik többi között Szent Jeromos imádkozás közben (1485-90) és a Királyok imádása triptichonja (1494) című munkáján. Utóbbi hozzájárult hírnevéhez, és munkásságát már korán elismerték, az 1530-as években egy egész festőiskola Antwerpenben kifejezetten az ő stílusának utánzására jött létre. Munkáit különösen nagyra értékelte id. Pieter Bruegel is.

Bosch ugyanakkor groteszk alkotásait finom dekoratív és áhítatos darabokkal egészítette ki, amelyek erősen vallották keresztény elveit (Bölcsek imádása, 1495). A Hét halálos bűn (1480) és a Négy utolsó dolog (1500) című alkotását részben asszisztensének tulajdonítják.

Szintén 1500 körül készült a Szent Antal megkísértése is, amely már a gonosz erőkkel vívott küzdelmet ünnepli. A Gyönyörök kertje (vagy Földi örömök kertje, 1490-1510) a mester legkiemelkedőbb alkotása, amely vallási szimbolizmust és az emberiség erkölcsi harcát öleli fel, a kompozíció harmóniában és részletgazdagságban is kiváló. A mű pokol-paneljén található "faember" alakjáról feltételezik, hogy Bosch önarcképének szánta, bár az egyetlen megerősített önarcképe az 1508-as rajza. A késői korszakában született Bolondok hajója (1490–1500) a bűn és a zene kapcsolatát ábrázolja. Boscht a 20. században újra felfedezte a szürrealista mozgalom, Max Ernst, René Magritte, Salvador Dalí, Leonora Carrington is ihletet merített festményeiből. Ma is jelentős kulturális hatása van, a filmektől és könyvektől kezdve a divatkollekciókig. 2

016-ban, halálának 500. évfordulója alkalmából Hollandiában emlékévet tartottak, amelynek főrendezvénye a szülővárosában, az Észak-Brabanti Múzeumban megnyílt Hieronymus Bosch - Egy lángelme látomásai című tárlat volt. 2022-ben a Szépművészeti Múzeumban Menny és pokol között - Hieronymus Bosch rejtélyes világa címmel nyílt kiállítása, amelyen fennmaradt életművének csaknem a felét, tíz saját kezű Bosch-képet mutattak be. 2010 óta szülővárosában kétévente megrendezik a Bosch Parádé elnevezésű négynapos fesztivált, ahol bizarr festményeit elevenítik meg 3D-ben, főként járművek formájában.