Ötezer éves templomot fedeztek fel Peruban
LIMA. Perui régészek ősi templomot fedeztek fel El Paraiso ősi lelőhelyén, a főváros közelében.
A négyszögletes struktúrába – melynek kora a becslések szerint ötezer év – egy szűk folyosón át lehetett bejutni. Szívében a perui kulturális minisztérium régészei tűzhelyet találtak, melyről úgy hiszik, szertartási áldozatok elégetésére használták.
Tíz romjával El Paraiso az egyik legnagyobb régészeti lelőhely Peru középső területén. A régészek a 6,82 x 8,04 méter széles, a Tűz temploma névre keresztelt épületet a fő piramis jobb szárnyában találták meg.
A minisztérium nevében állagmegőrzési munkálatokat végeztek a helyszínen, ekkor bukkantak a romokra, melyeket addig homok és kőzetek fedtek el. A templomfalak elmondásuk szerint kőből készültek, finom sárga agyag borítja őket, mely vörös festék némi nyomát is magán hordozza.
A régészek szerint a lelet azt sugallja, hogy a Kr.e. 3500-1800 (ún. kései kerámia előtti kor) között élő közösségek sokkal szorosabb kapcsolatban álltak egymással, mint korábban hitték.
A kulturális miniszterhelyettes szerint ez az első ilyen struktúra, melyet Peru központi részén találnak meg. „Megerősíti, hogy a Lima körüli régió az andoki terület civilizációinak fókuszában állt, így alátámasztja a régió vallási, gazdasági és politikai fontosságát” - nyugtázta.
A régészek szerint a tűzhely betekintést enged a területet használó civilizáció életébe. Vallásának legfőbb jellemzője a tűz használata volt, a füst tette lehetővé, hogy a papok kapcsolatba lépjenek isteneikkel.
A Paraiso régió valamikor több száz embert felölelő gazdálkodó és halászközösségnek adott otthont. A szakemberek szerint több ezer romot még nem találtak meg, így Peru igazi kincsvadászati célpont régészeknek és fosztogatóknak egyaránt.
Tíz romjával El Paraiso az egyik legnagyobb régészeti lelőhely Peru középső területén. A régészek a 6,82 x 8,04 méter széles, a Tűz temploma névre keresztelt épületet a fő piramis jobb szárnyában találták meg.
A minisztérium nevében állagmegőrzési munkálatokat végeztek a helyszínen, ekkor bukkantak a romokra, melyeket addig homok és kőzetek fedtek el. A templomfalak elmondásuk szerint kőből készültek, finom sárga agyag borítja őket, mely vörös festék némi nyomát is magán hordozza.
A régészek szerint a lelet azt sugallja, hogy a Kr.e. 3500-1800 (ún. kései kerámia előtti kor) között élő közösségek sokkal szorosabb kapcsolatban álltak egymással, mint korábban hitték.
A kulturális miniszterhelyettes szerint ez az első ilyen struktúra, melyet Peru központi részén találnak meg. „Megerősíti, hogy a Lima körüli régió az andoki terület civilizációinak fókuszában állt, így alátámasztja a régió vallási, gazdasági és politikai fontosságát” - nyugtázta.
A régészek szerint a tűzhely betekintést enged a területet használó civilizáció életébe. Vallásának legfőbb jellemzője a tűz használata volt, a füst tette lehetővé, hogy a papok kapcsolatba lépjenek isteneikkel.
A Paraiso régió valamikor több száz embert felölelő gazdálkodó és halászközösségnek adott otthont. A szakemberek szerint több ezer romot még nem találtak meg, így Peru igazi kincsvadászati célpont régészeknek és fosztogatóknak egyaránt.
Forrás
hirado.hu, AFP, BBC
