Õssejt segíthet a szívnek
A tudósok jelentése alapján az őssejtek beültetését követő tízedik héten a sérült szövetek gyógyulni kezdtek, és a szívfunkciók is jelentős javulást mutattak, ráadásul ez a nagymértékű fejlődés legalább 20 hétig tartott.
Ez a tanulmány egy újjal lépéssel közelebb viszi az orvostudományt az őssejt-terápia klinikai alkalmazásához, nyilatkozta Sadia Mohsin, a San-Diegó-i Állami Egyetem kutatója az Amerikai Szív Szövetség hírlevelében.
Mivel a szívelégtelenségben szenvedő páciensek túlnyomó része idős, az ő szívűkből származó őssejtek általában már nem túl egészségesek. Az új kísérlet során azonban sikerült genetikailag módosítani szívelégtelenséggel kezelt betegek szívéből származó őssejteket, így a mesterségesen egészségesebbé módosított sejteket már be lehet ültetni a sérült szívbe, megsokszorozva ezzel a páciensek túlélési esélyeit, mondta Dr. Mohsin.
A többi sejttel ellentétben az őssejtek képesek a regenerálódásra, és képesek különféle szövetekké alakulni a fejlődés során. A kísérlet során a kutatók a páciensek szívéből kinyert őssejteket úgy módosították genetikailag, hogy képesek legyenek a Pim-1 nevű protein kiválasztására, amely a szívsérülés következtében természetes úton szokott termelődni.
A genetikailag módosított Pim-1 proteineket termelő sejteket illetve a nem módosított emberi szívsejteket szívelégtelenségben szenvedő egerek szervezetébe ültették a kutatók, így össze tudták hasonlítani egymással a két csoportot. Az eredményekből egyértelműen kiderült, hogy a génmanipulált őssejtek sokkal hatékonyabbnak bizonyultak, mondta Dr. Roger Hajjar, a New York-i Mount Sinai Orvosi Egyetem genetikus professzora.
Kutatók szerint őssejt-terápiával enyhíthetők lesznek az eddig kezelhetetlen mellkasi fájdalmak is. A chicagoi Northwestern Egyetemen elvégzett kezelés eredményeképpen felére csökkent a fájdalmas anginás rohamok száma. Angol szakértők azonban kihangsúlyozták, hogy a munkálatok még csak a kezdeti szakaszban tartanak, a lehetséges hosszabb távú előnyökről még nem állnak rendelkezésre ismeretek. Az eljárás kockázatokat is rejt magában: feltételezhető, hogy két betegnél is károsította a szív izomzatát, mások pedig csont-és mellkasfájdalmakról számoltak be.
A Circulation Research című folyóiratban megjelent tanulmány során 167 beteget vizsgáltak, akiket más kezelésre nem reagáló anginás panaszok kínoztak. Magas és alacsony dózisú őssejtes kezelést kaptak, vagy pedig placebot. Egy év elteltével az alacsony dózisú infúziót kapott betegek heti átlag 6,3 anginás epizódot éltek át, míg a placebo csoport tagjai 11-et. 139 másodperccel többet bírtak a testedzésből is, míg a placebosok csak 69 másodperccel. A magasabb dózis nem hozott jelentős javulást.
A kutatás vezetője, Douglas Losordo professzor elmondta: „A teherbírásban mutatkozó különbség jelentős, különösen egy olyan betegkörben, akiket súlyosan korlátoz az állapotuk. Ez azt jelenti, hogy aki addig csak a tévé előtt tudott ülni, az most képes normál tempóban sétálni, vagy esetleg biciklizni.”
A kezeléshez a CD34+ nevű, csontvelőből származó őssejteket használták fel, melyek a vérben keringenek. Korábbi kutatások már utaltak rá, hogy ezek a sejtek képesek új ereket létrehozni a beteg szívizomban. Egy növekedésserkentő gyógyszerrel növelték az őssejtek számát, mielőtt kinyerték őket, majd a rossz keringésű szívizomzatba fecskendezték. A 3. fázisú kísérletekhez továbbfejlesztik majd a technológiát, de egyelőre csak kevéssé értik a mechanizmusát, így egyelőre kétséges, mennyire lesz sikeres hosszú távon a kezelés.
