Ősi kutyafajtáink a pulin túl
Ha az ősi magyar kutyafajtákról esik szó, a legtöbb embernek a lobogó, fekete szőrű puli, esetleg a barátságos természetű magyar vizsla jut eszébe. De tegyük a kezünket a szívünkre, fel tudjuk sorolni mind a kilenc ősi magyar kutyafajtát? Ha nem sikerült, akkor írásunkban bemutatkozik a legnagyobb, a legerősebb, a legbozontosabb, a leginkább hízelkedő és a többiek.
A magyar agár a legősibb magyar kutyafajta, története egészen a honfoglalásig vezet vissza. Talán a legkevésbé ismert fajta, nem egyszer a kihalás szélére is sodródott. Értelmes, barátságos kutya, de egyben távolságtartó. Kíváncsi természete miatt gyakran megszökhet, ha nem vigyázunk, akár a kerítést is képes átugrani, és a pórázát is könnyen el tudja rágni. Rendkívül jó futó, ezért a nyílsebes főnemes jelzővel is illetik.
A 18-19. században alakult ki a magyarországi terelő pásztorkutyák és feltehetőleg a német juhászkutyák keveredéséből.. Az egyik legritkább, legkevésbé ismert magyar pásztorkutyafajta. Sokáig német puli néven ismerték, ma már csak ritkán látható a nyájak mellett. Hosszú életű, tanulékony, aki imádja gazdáját, és másokkal is barátságos. A terelő- és agility versenyeken is gyakran feltűnik mozgékonysága, és intelligenciája miatt.
A 17-18. században alakult ki az ősi puli, és az országba bekerült német és francia terrier jellegű terelőebek kereszteződése folytán. A pumi ma már a puli mellett az egyik legismertebb terelőkutyánk, nemzeti örökségünk része. A pumi egy négylábon járó energiabomba, mozgásigénye szinte kimeríthetetlen. Véleményének mindig hangos csaholással ad hangot, ami a szomszédok tetszését nem mindig nyeri el. Szeret szerepelni, a figyelem középpontjában lenni, „bohóckodni", ezért elsősorban aktív, mozgalmas életet élő családoknak ajánlható.
Az egyik legrégebben kialakult magyar nyájőrző kutya, ősei a honfoglaló magyarokkal kerültek a Kárpát-medencébe, az Árpád-kortól vadászatra is használták. Manapság főként gazdaságok és házak őrzésére tartják, egyre népszerűbb megnyerő, elegáns külseje miatt. Aki nem rest kutyájával rendszeresen foglalkozni, és gazdáját imádó, tulajdonát mindhalálig védelmező, lenyűgöző szépségű kutyát szeretne, nem fog csalódni benne.
Ez az ősi magyar kutyafajta, legelterjedtebb a középkorban volt, főúri udvarok kedvelt vadászkutyájának számított. A XX. század elején csaknem kipusztították, újratenyésztése 1968-ban kezdődött, Magyarországon kívül jelentős állománya van Romániában is. Az erdélyi környezeti viszonyok a kopót szívós, bátor kutyává tették. Könnyen alkalmazkodó, a terelőkutyákkal ellentétben nem hangoskodik, feleslegesen sosem ugat. Játékos és gyermekszerető természete ideális családi kedvenccé teszi anélkül, hogy szüksége lenne kényeztetésre. Idegenekkel szemben tartózkodó, bizalmatlan, de gazdájához nagyon ragaszkodik.
Ázsiai eredetű pásztorkutya, ősi változata még az ősmagyarokkal került a Kárpát-medencébe. Nem nagyigényű fajta, ha megvan a megfelelő tér a mozgásához és a gazdái szeretete, tökéletesen jól érzi magát. A házőrzés annyira a vérében van, hogy tanítani sem kell. Nagyon barátságos, szeretetét nemcsak gazdájára, hanem a családtagokra és a közeli barátokra is kiterjeszti. Igényli a foglalkozást, hiszen így alakulhat ki a gazda és a komondor között egy egészséges kapcsolat.
- Rövid szőrű
Világszerte a legismertebb magyar vadászkutya. A vándorló magyar törzsekkel kerültek hazánkba, írásos emlékeket, ábrázolásokat már 16. századi dokumentumokban is találhatunk róla. A vizslák között a legsokoldalúbbnak tartják, amely egyedül végzi el a pointerek, szetterek és a többi vadászkutya munkáját, igazi mindenes. Ma már nemcsak vadászkutya, hanem a család kedvence és a gyerekek játszópajtása is. Nyugodt, jóindulatú, érzékeny, a durva bánásmódot nehezen viseli, de a szerető gazdáiért bármit megtenne. Rendkívül könnyen tanítható, de házőrzőnek nem alkalmas: az alkalmatlankodókat éppúgy körülrajongja, mint egy közeli barátot.
- Drótszőrű
Az 1930-as években tenyésztették ki: a rövidszőrű magyar vizslák almaiban előforduló hosszabb szőrű kölyköket felnevelve drótszőrű német vizslákkal keresztezték.
A puli egyike a világszerte legismertebb terelőkutya fajtáknak.Története messzire nyúlik vissza, őseinkhez valamikor ázsiai vándorlásuk közben került. Együtt érkeztek a Kárpát-medencébe, ahol évszázadokig, mint a pásztorok nélkülözhetetlen segítője szerzett magának hírnevet. Kedveskedő, családszerető, elbűvölő személyiségű kutya, különösen kedveli a gyerekeket. Kitűnő házőrző, aki nemtetszését hangos csaholással adja tudtunkra. Energikus, mozgékony, nagyon élénk vérmérsékletű, sohasem lusta állat. Bátor, szinte semmitől sem fél.
