Orbán: sikerült megerősíteni a magyar-kínai együttműködést

A megbeszélést követő sajtónyilatkozatában - Li Ko-Csiang társaságában - a kormányfő azt mondta: minden európai ország szeretne részt venni Kína hatalmas fejlődésében. "Magyarország startpozíciói jók, a közép-európai térségben a mi versenypozícióink kínai összefüggésben kifejezetten erősek" -  hangoztatta, hozzátéve, hogy Közép-Európa országai közül Magyarország szállítja a legtöbb árut Kínába, és ide érkezik a legtöbb kínai beruházás.   

A miniszterelnök megjegyezte, a Kínába irányuló magyar export tavaly mintegy 600 milliárd forintot tett ki, ami magyar léptékkel mérve rendkívül fontos.   

Kína gazdasága a következő években 6-7 százalékkal fog bővülni, ami hatalmas méretű növekedés, és azt is jelenti, hogy Kínának óriási importra lesz szüksége, továbbá jelentős termelési kapacitásai jönnek létre, így pedig kínai vállalatok a világ számos helyén valósítanak majd meg beruházásokat - fejtette ki Orbán Viktor.   

A mostani magyar-kínai megállapodások közül megemlítette, hogy Magyarország kukoricát és mézet szállíthat az ázsiai országba. Emellett a magyar Eximbank 500 millió dolláros hitelkerethez jut, amelyet kihelyezhet a magyar gazdaságba; a BorsodChem 217 millió dolláros beruházási hitelt kapott, "ez jó hír Kazincbarcikának"; és megnyílt egy 20 millió dolláros fejlesztés lehetősége a Komáromban lévő kínai elektromosbusz-gyár esetében, "ez jó hír a komáromiaknak" - sorolta, kiemelve egy sárvári és egy szegedi érintettségű magánmegállapodást is: egy nagy termálprojektet, illetve egy 40 millió dolláros textiláru-értékesítést. Előbbi jó hír a sárváriaknak, utóbbi pedig jó hír a szegedieknek - jegyezte meg.

A kétoldalú budapesti tárgyalásokat értékelve a kormányfő azt is mondta, hogy a korábban elhatározott közös projekteket "sikerült a megvalósítás döntő pontjain átsegíteni", és megindították a tárgyalásokat a következő évek magyar-kínai együttműködéséről is. Magyarország és Kína között kölcsönös a tisztelet - jelentette ki.

Orbán Viktor arra is kitért, hogy az 1990 óta Budapesten megrendezett nemzetközi találkozók sorában a mostani Kína-Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozó a 4-5. legnagyobb volt, ami komoly logisztikai kihívásokat jelentett. A miniszterelnök ezért külön megköszönte a fővárosiak türelmét és megértését. Emlékeztetett: Közép-Kelet-Európa 16 miniszterelnöke és Kína kormányfője tárgyalt Budapesten.

Li Ko-Csiang kiemelte: Kína és Magyarország együttműködése kölcsönösen előnyös fejlődési lehetőségeket jelent a két országnak. Az elmúlt években jó irányba mozdult el a két ország együttműködése, és Kína azt szeretné, ha Magyarország még fontosabb célpontja lenne a kínai befektetőknek.

A kínai kormányfő: a 16 közép-kelet-európai ország és Kína csúcstalálkozója sikeres volt, elfogadták a budapesti irányelveket. Ez az együttműködés megerősítheti az országok kapcsolatait és ellensúlyozza a régiók eltérő fejlődéséből származó hátrányokat - vélekedett. Hozzátette: Kína és Közép-Kelet-Európa jól kiegészíti egymást gazdaságilag. Úgy vélte, nem kell tartani a gazdasági globalizáció negatív hatásaitól, és az elmúlt években egyértelművé vált, hogy bár hozhat akadályokat a globalizáció, ez az együttműködés rendkívül erős eszköz a kezelésükben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a két ország képviselői több mint tíz megállapodást írtak alá.

Az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség (AFCA) kétnapos pénzügyi csúcstalálkozójának megnyitóján Orbán Viktor arról beszélt: Kína felemelkedésében egy új világgazdasági korszak megnyilvánulását látja Magyarország, amely hosszú ideig domináns eseménye lesz a világgazdaság alakulásának. Megjegyezte: a kormány az új helyzetet felismerve levonta a következtetéseket, és 2010-ben meghirdette a keleti nyitás politikáját. Magyarország azóta is "minden kérdésben elsőként mozdul meg", elsőként üdvözölte az Egy övezet egy út nevű elnöki programot, elsőként vett részt az erről szóló tanácskozáson és írta alá a megállapodást a témában - mondta.

Huang Hung, a kínai biztosításfelügyelet alelnöke a megnyitón arról beszélt, hogy az Egy övezet, egy út kezdeményezés aktívan halad előre, a közép-kelet-európai országok és a többi "vonal mentén fekvő ország" együttműködnek a gazdasági kapcsolatok fejlesztésében.

Kína és az érintett országok között a kereskedelem láthatóan növekszik, az együttműködés pedig széles körben, több szinten mélyül - hangsúlyozta az alelnök.

Magyarország Kína kelet-európai legnagyobb befektetési célországa, amely a legkorábban írta alá az Egy övezet, egy út kormányközi szerződést az európai uniós országok közül - emlékeztetett Huang Hung.

A biztosításfelügyelet alelnöke megjegyezte: a tudományos, a technikai és a pénzügyi együttműködés mélyen összekapcsolódik Kínában, ugyanakkor kihívások is megjelentek az utóbbi időben. Az európai-ázsiai kapcsolatokat károsíthatják például az antiglobalizáció csírái, és a pénzügyi kockázatok ellenőrzése, illetve megelőzése is egyre nehezebb. Szerinte erősíteni kell az ázsiai-európai pénzügyi együttműködés infrastruktúráját.