Oltsunk vagy ne oltsunk? Minden, amit a bárányhimlőről tudni érdemes

A bárányhimlő (Varicella simplex) az egyik leggyakoribb és legfertőzőbb cseppfertőzéssel terjedő gyermekbetegség. A cseppfertőzés azt jelenti, hogy ha egy baranyhimlős gyerek mondjuk tüsszent, akkor körülbelül 20 méteres körzetben megfertőzheti azt, aki még nem esett át a kóron. Az emberek 85-90 százaléka még gyermekkorban átesik a fertőzésen, a betegség kialakulásának fő időszaka 3 és 10 éves kor közötti időre tehető. Jellemzően télen és tavasszal a leggyakoribb – ezt indoklás nélküli tényként  tünteti fel a szakirodalom – feltételezhetően azért, mert ezekben az időszakokban esetleg más betegségek kapcsán gyengébb az immunrendszer, a gyerekek pedig jellemzően több időt töltenek zárt közösségekben.

Amikor egy-egy közösségben feltűnik a bárányhimlő, a szülők rendszerint megijednek, és kérdések sorával találkoznak: vajon a fertőzött gyermek rokonaival, testvéreivel ajánlatos-e egy légtérbe kerülni, mehet-e óvodába a himlős gyermek testvére. Sok kisgyermekes anyukában felmerül az oltás lehetősége is, oltsunk vagy ne a bárányhimlő könnyebb lefolyása érdekében. Ezekkel a - szülőket és pedagógusokat gyötrő - kérdésekkel kerestük fel a Mátyusföld több falujában szolgálatot teljesítő gyermekorvost, Gútay Enikőt.

"Igazság szerint még túl sok megbetegedést nem regisztráltunk a régióban, de abból kifolyólag, hogy nagyon fertőző és a lappangási ideje körülbelül 10-21 nap, az egy megbetegedés számos másikat hozhat magával. Hiszen a beteg jellemzően már 1-2 nappal a kiütések megjelenése előtt fertőz, tehát akarata ellenére továbbadhatja a vírust. A betegség egészen addig fertőz, amíg a hólyagok - sebes hegeken keresztül - le nem száradnak."

„A kiütések jelentkezésekor mindenképpen mutassuk meg a gyereket az orvosnak. Ha nincs magas láz, a gyermek közérzete jó, és egyértelmű a szülő számára, hogy bárányhimlős kiütésekkel áll szemben, nem kell  a gyermeket készültségre vinni a tünetek megjelenésekor, elég ha másnap bejelentkeznek a körzeti gyermekorvosnál. Ha azonban a magas lázból vagy egyéb panaszból kifolyólag a gyermek állapota nem kielégítő, ésszerű azonnal felkeresni az orvosi ügyeletet. Célszerű telefonon jelezni érkezésüket a rendelőbe, és a gyereket az erre a célra létrehozott, elkülönítő rendelői részbe vinni, nem a többi beteg gyerek közé a váróterembe. A bárányhimlő nagy részben gyorsan gyógyuló és komplikáció mentesen végbemenő betegség. Ha azonban az alábbi tüneteket, panaszokat tapasztaljuk, ésszerű újra felkeresni a gyerekorvost: ha a gyerek lázas és  nem iszik eleget, a bőr a kiütések körül pirossá, duzzadttá válik, vagy a bőr egyéb területein piros, meleg, fájdalmas részeket észlelünk, a gyermek nagyon gyenge, nehezen ébreszthető fel, erősen köhög, gyakran hány, a láz újabb kiütések jelentkezése nélkül is megmarad, vagy a gyermek ismételten belázasodik, szokatlanul viselkedik, vagy más nyugtalanító tüneteket észlelünk nála.“

„A bárányhimlő kizárólag betegről terjed, az egészséges családtagok nem viszik át a betegséget másokra. Ebből kifolyólag nincs ok arra, hogy a családtagokat is izoláljuk.“

„A felnőtteknél általában súlyosabb a betegség lefolyása és gyakoribbak a komplikációk is. A leggyakoribb esetben a hólyagok felülfertőződnek. Súlyos szövődményként előfordulhat tüdőgyulladás, középfül- és vesegyulladás, agyvelőgyulladás, agyhártyagyulladás. A legnagyobb veszélynek a várandós nők, magzataik és az újszülött gyermekek vannak kitéve. Jelentősebb veszélyt jelent az immungyenge, kemoterapiás kezelés alatt álló, krónikus megbetegedéssel rendelkező gyermekek számára is.“

„A betegség piros, nagyon viszkető, pattanásszerű elváltozással kezdődik, majd víztiszta folyadékkal telített hólyagos lesz a bőr. Később a hólyagban lévő folyadék zavarossá válik, és kisebb udvar veszi körül. A gyógyulási folyamatot pedig az elpörkösödő kiütések jelzik. A kiütések a törzsön, fül mögötti részen, arcon, később a végtagokon képződnek. Nem kímélik sokszor a nyálkahártyát- száj, nemi szerveket, a  hajas fejbőrt sem. Amennyiben a kiütéseket nem vakarja el a beteg, úgy 2-3 hét alatt azok nyom nélkül leesnek, és gyógyulnak, mivel a bőr felső hámrétege érintett. Jellemzően az első héten lázzal járó megbetegedésről van szó, de ez nem törvényszerű.

Az ápolás során az első napokban - a folyadékpótlás mellett - a lázcsillapítás az elsődleges feladat. A szoba elég, ha a megszokott hőmérsékletű és a túlzott takaróhasználat sem szerencsés. Laza, nem műszalas ruhába öltöztessük a csemetéket. A kiütés nagyon viszket. A körmöket érdemes levágni és tisztán tartani, illetve sokszor kezet mosni a kiütések felülfertőződésének megakadályozása miatt.“

„Sok helyen a mai napig az él a köztudatban, hogy a bárányhimlős gyereket nem szabad fürdetni. Ez csak részben igaz. Az ülőfürdő nem javasolt, a rövid, langyos vizes zuhanyzás viszont segíthet a viszketés csökkentésében, a törölközés viszont inkább a bőr leitatására korlátozódjon. Fontos a bőr szárazon tartása és a gyakori törölköző-, ruházat-, ágyneműcsere.

Régen az ajánlások tartalmazták a hólyagok folyékony púderrel való bekenését. Ma inkább már az az ajánlott, ha szabadon A legutóbbi ajánlások inkább már arról szólnak, hogy a bőrkiütéseket hagyjuk szabadon, hiszen így gyorsabban gyógyulnak a hólyagok. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a viszketés kevésbé intenzív, ha be van kenve a folyékony púderrel, ezért ezt végső soron az anyukákra szoktam bízni, melyik alternatívát választják. Hajat az első napokban nem ajánlatos, kesőbb lehet mosni, a fésülésnél azonban ügyelni kell rá, hogy ne sérüljenek a fejbőrön lévő hólyagok.“

„A betegség védőoltással megelőzhető. A vakcina élő, gyengített vírust tartalmaz. A védőoltás nem kötelező, de ajánlott. A gyermeket azért ajánlatos bárányhimlő ellen beoltatni, mert nem tudható előre, ha a betegséget megkapja, az enyhe formában vagy szövődményesen zajlik majd le.  De maga az oltás nem biztosít 100% védettséget, a beoltott gyermek is elkaphatja a betegséget, de a lefolyása enyhe lesz és véd a betegség esetleges szövődményeitől is. Az oltás nem adható be 9 hónapos életkor alatt, 15-16 hónapos korban ajánlott beadni. A hatékony védelem érdekében 2 oltásra van szükség. A kettő között minimum 4 hétnek kell eltelnie."