Nyugdíjaskörkép - Mennyiből élnek Európában a nyugdíjasok?
Nagy-Britanniában heti 121 euró az állami nyugdíj . A brit közalkalmazottak november végére tűzték ki az utóbbi évtizedek legnagyobb sztrájkakcióját, tiltakozásul a konzervatív-liberális kormánykoalíció azon tervei ellen, amelyek szerint az évtized végére jelentősen emelkedne a közalkalmazottak állami nyugdíjra jogosító korhatára. A brit közalkalmazottak jelentős része jelenleg 60 éves korában teljes állami nyugdíjra jogosult, ám az általános állami nyugdíjkorhatár 2020-ra a tervek alapján egységesen 66 év lesz a közszolgálati és a versenyszférában egyaránt. A jelenleg érvényes brit nyugdíjtörvény alapján az 1953. december 6. előtt született férfiak 65 éves korukban válnak jogosulttá állami nyugellátásra. A nők nyugdíjkorhatárának emelése tavaly kezdődött meg 60 évről fokozatosan 65 évre; ez a folyamat 2018-ig tart az 1950 után született nők esetében. Ezután, 2018 decemberétől 2020 októberéig tartó folyamat keretében egységesen 66 évre emelkedik tovább az állami nyugdíjra jogosító korhatár.
Franciaországban 616 euró a minimálnyugdíj, 1640 az átlagos. A tavaly lezárult nyugdíjreform legfőbb intézkedéseként a nyugdíjkorhatár július óta fokozatosan emelkedik 60-ról 62 évre, s 2017-től ez vonatkozik mindenkire. Teljes összegű nyugdíjra azonban jelenleg 37,5 év, 2012-től pedig 41,5 év munkaviszonnyal válik jogosulttá a munkavállaló. Vagyis a nyugdíjkorhatár elérésével mindenki nyugdíjba mehet, de ha kevesebb időt dolgozott, csökkentett összegű nyugdíjban részesül 67 éves koráig, azt követően pedig a ledolgozott negyedévek függvényében arányosan emelkedik az összeg. A minimálnyugdíj összege az inflációnak megfelelően nő, jelenleg nem lehet kevesebb 608 eurónál.
Belgiumban mind a férfiak, mind a nők esetében 65 év az általános nyugdíjkorhatár. Az általános keresőképes életkor ennek megfelelően 45 év, azzal, hogy abba az egyetemi tanulmányok, illetve a katonai szolgálat időtartama is beleszámít. Előre hozott nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a 60 évet, és bizonyíthatóan legalább 35 év munkaviszonya van. Az elmúlt évek e tekintetben abban hoztak változást, hogy a nők általános nyugdíjkorhatára 2009-ben emelkedett a férfiakéval azonos 65 évre. Az azt megelőző években több lépcsőben emelkedett a női nyugdíjkorhatár a korábbi 60 évről. A nyugdíjat - miként egyébként Belgiumban a fizetéseket is - évente automatikusan hozzáigazítják a fogyasztói árindex alakulásához.
Hollandiában vavi 1050 eurót kell beosztania egy kisnyugdíjasnak. Jelenleg egységesen 65 év a nyugdíjkorhatár, de a vezető politikai erők körében tartja magát az a vélemény, hogy ezt - esetleg két lépcsőben - 67 évre emelik. Teljes nyugdíjra az országban az jogosult, aki 15 és 65 éves kora között folyamatosan biztosított volt. A világelsők közé sorolt holland nyugdíjrendszer három pilléren alapszik: az egyik az állami költségvetés, amely mindazonáltal összességében a nyugdíjnak csak kisebb részét fedezi, a másik - a legnagyobb - a cégek és munkavállalók részesedése, és mindezt harmadikként egy önkéntes megtakarítási lehetőség (biztosítással egybekötött befektetés) egészíti ki.
Németországban fokozatosan csökken a nyugdíjak értéke. Az öregedő társadalom miatt egyre nagyobb gondot okoz a nyugdíjellátó rendszerek finanszírozása. A nyugdíjkorhatárt 2012-től - fokozatosan - 67 évre emelik mind a férfiak, mind a nők esetében Az elmúlt években Németországban csak rendkívül csekély méretű nyugdíjemelésre került sor. Az emelkedés mértéke rendszeresen elmaradt az inflációtó, azaz az árak, továbbá az egészségügyi költségek a nyugdíjaknál erősebb ütemben növekedtek.
Ausztriában a férfiak nyugdíjkorhatára 65, a nőké 60 év. 1992-ben törvényt hoztak arról, hogy a női nyugdíjkorhatárt fokozatosan szintén 65 évre emelik. Az osztrákok jelenleg ennél jóval korábban mennek nyugdíjba, az átlagos tényleges nyugdíjba vonulási kor 58 év. Az öregségi nyugdíj átlagos összege 1096 euró, ez az aktív kori kereset 80 százalékát teszi ki, jóval meghaladva az OECD-országok átlagát (59 százalék).
Olaszországban a kilencvenes évektől fokozatosan emelkedett a nyugdíjba vonulás korhatára, amelyet a római kormány az idén ugrásszerűen megemelt az EU-szinthez igazítva a férfiak és a nők számára egyaránt. Az olasz nyugdíjrendszert 1992 óta többször is átszervezték. 1973-1992 között, az olasz közalkalmazottak 50 évesen, maximum 25 év munkaviszony után is nyugdíjba mehettek. Az úgynevezett bébi-nyugdíjasok száma meghaladja a fél milliót. A Cisl szakszervezet idei számítása szerint az olasz nyugdíjak az utóbbi húsz évben több mint 35 százalékot veszítettek reálértékükből. A 16,8 millió olasz nyugdíjas közel fele a szegénységi szint alatt kényszerül élni, havi 720 eurós nyugdíjjal.
Csehországban a nyugdíjkorhatár 65 év. Ezt azonban fokozatosan vezették be, s ebben a korban elsőként azok fognak nyugdíjba vonulni, akik 1953-ban születtek. Az ún. kis nyugdíjreform keretében a nyugdíjkorhatárt az idén a jobbközép kormányzat ismét módosította. Ez a változás a 1965 után születetteket érinti, akik - férfiak és nők egységesen - 2041-től - viszont már 70 éves korban mehetnek nyugdíjba. Az új nyugdíjkorhatárt szintén fokozatosan vezetikmajd be. A nyugdíjak reálértékének a megőrzését rendszeres valorizációval oldották meg. A nyugdíjak emelése kötelező akkor, amikor a pénzromlás meghaladja a négy százalékot.
Szlovákiában a nyugdíjkorhatár jelenleg 62 év, két évvel magasabb, mint az 1989-es rendszerváltás idején. Hosszabb ideje azonban a jobboldali kormányzati és szakértői körökben mérlegelik a nyugdíjkorhatár 65 évre emelését. A nyugdíjak összegét évente rendszeresen valorizálják. A valorizáció nagyságát az előző év inflációjából és az átlagkeresetek alakulásából számítják ki. E modell alapján 2011 januárjában a nyugdíjak egységesen 1,8 százalékkal emelkedtek. Iveta Radicová kormánya ezt a modellt megváltoztatta, s 2012-től kezdve a nyugdíjak egységesen egy fix összeggel lesznek emelve, amelyet a mindenkori kabinet határoz meg. Ennél az új modellnél, amelyet a parlamentnek is jóvá kell hagynia, a kormány az inflációt venné figyelembe.
Lengyelországban a nyugdíjasok fizetésük ötödére számíthatnak. A nyugdíjkorhatár a férfiak számára 65, a nők számára pedig 60 év. Kivételt képeznek a rendvédelmi szervek dolgozói, akik már 15 év szolgálati idő után nyugdíjba mehetnek. Donald Tusk miniszterelnök bejelentette, hogy a férfiak és nők nyugdíjkorhatárát, tekintettel a társadalombiztosítási hivatal (ZUS) krónikus hiányára és a kedvezőtlen demográfiai mutatókra, 2013-tól kezdve fokozatosan kiegyenlítik, és mindkét nem számára 67 évre emelik, oly módon, hogy a férfiak 2020-ra, a nők pedig 2040-re érik el ezt. Az átlagnyugdíj az átlagfizetéshez viszonyítva az elmúlt évtizedbencsökkenő tendenciát mutat. 1992 óta az átlagnyugdíj bruttó reálértéke a mezőgazdaságon kívül 2009-re 43,2 százalékkal emelkedett. A mezőgazdaságban 1992-2009 között 59,8 százalékkal, míg 2008 és 2009 között 4,9 százalékkal emelkedett a nyugdíjak reálértéke.
Romániában a nyugdíjkorhatár férfiak esetében 64 év és két hónap, a nők esetében 59 év és két hónap. A román parlament tavaly fogadta el az új nyugdíjtörvényt, amelynek értelmében fokozatosan nő az általános nyugdíjkorhatár. Így a férfiak esetében 2030-tól a 65 évet állapítja meg a jogszabály, a nők esetében a 63 évet. Az Európai Unió tagállamai közül Romániában az egyik legalacsonyabb a valós nyugdíjazási korhatár, amely 56 év. Az utóbbi két évben csökkent a nyugdíjak reálértéke, hiszen legutóbb 2009 októberében emelték az öregségi járandóságokat. Romániában az átlagnyugdíj értéke 776 lej, azaz 180 euró.
Ukrajnában sokan meg sem élik a nyugdíjkorhatárt. Idén októberben lépett hatályba az új nyugdíjtörvény, amely legnagyobb horderejű rendelkezésként 55-ről 60 évre emelte a nők nyugdíjkorhatárát. Az új jogszabály szerint az 1961. április 1-je után született ukrán nők csak 60 éves korukban mehetnek nyugdíjba. Azoknak a nőknek a nyugdíjkorhatára, akik 1956. október 1. és 1961. április 1. között születtek, lépcsőzetesen emelkedik. A törvény a férfiak esetében változatlanul hagyta a 60 éves nyugdíjkorhatárt, mivel az ukrán férfiak átlagéletkora mindössze 62 év. Az Ukrajnában élő közel 14 millió nyugdíjasból azonban mintegy nyolcmillió minimális öregségi nyugdíjat vagy annál alig nagyobb ellátmányt kap. A hivatalosan megállapított létminimum összegéhez kötött minimális öregségi nyugdíj az elmúlt hat év során megduplázódott, és jelenleg 784 hrivnyát tesz ki, ami 65 euró.
