Nyári kilátások az Alacsony-Tátra nyugati szegletéből
Szinte társadalmilag elfogadott tényként lehet kezelni, az embereket már gondolatban is megbotránkoztatja az, ha hajnalok hajnalán szükséges felkelnie. Engemet is kiráz a hideg, de egyetlen kivétel akad. Ez pedig az utazás. Bizsergő érzések egyike, amikor tudod, másnap hajnalban már úton leszel és fenséges élményekben lesz részed. Végtelen mélységű élményputtonyunk sokadszori feltöltése zajlott egy két évvel ezelőtt lezajlott túrán is.
Ha egy jóféle túranap szervezéséről és vezetéséről van szó, akkor Lőrincz Roli, alistáli túratársam ebben az egyik legjobb. A túra előtt egy héttel leadta dróton a komplett útvonalat. Príma nyári idő megrendelve és mehetett a honismeret.
Reggel fél nyolc előtt, közlekedési komplikációk nélkül gurultunk be Koritnyicafürdőbe. Folyékony elixír a testnek, túracipő a lábra és nekiindultunk a kilométerek taposásának. Mára egy szellemfürdővé silányult hely lett Koritnyicafürdőből.
Egykori fürdőtelepére gyomor-, bél- és májbántalmak gyógyítására érkeztek kezelésre a betegek. Mivel errefelé a brumimacik már nagyobb számban képviseltetik magunkat, így igyekeztünk néhol a menetelések közepette hangokat kiadni magunkból. Néhol egy hangos vakkantás, röhögés vagy csörömpölés, a lényeg azon volt, nem szerettünk volna a helyi medve kontingens Balu kapitányával kezet fogni.
Már reggel tudtuk és éreztük, itt az égiek is áldását adták a kellemes jóidőre. Első állomásunk a Hédeli-nyeregben volt. Aznapi célkitűzésünkben szerepelt a Prasivá, a Kis és Nagy-Chochula bevétele. Szuper menetidővel, nagyjából délre már fenn a célban sütkéreztettük magunkat. Fantasztikus látványvilág tárult elénk. Mögöttünk a túljutott gerincek, előttünk a további kihívások.
Gyönyörű nyári zöld pompában tündökölt előttünk az Alacsony-Tátra eme nyugati szeglete. Az ég kék színe, megspékelve kisebb felhőkkel valami csodálatos kompozíciót adott elő.
Lőttünk a jobbnál-jobb fotókat, sziesztáztunk, csevejbe elegyedtünk egy somorjai párossal, aki többnapos túrasorozat egyik helyszíneként iktatta be aznapi túrahelyszínünket. Ráadásul Roli, mint egy információs tudakozó központ adott eszet az odatévedt tót atyafiak számára is. A Nagy-Chocula csúcsáról príma napsütésben gyönyörködhettünk a környező hegyekben: nyugatra a Nagy-Fátra, mögötte a Kis-Fátra vonulatait vehettük szemügyre, északon a Liptói-havasok csúcsai emelkedtek, keletre tekintve a főgerincen elhelyezkedő csúcsok sorakoztak a Chabenyec (Chabenec), a Deres (Derese), a Gyömbér (Ďumbier), és a Király-hegy (Kráľova hoľa).
Kirándulni, túrázni, természetet járni sosem késő. A gyaloglásban egyetlen teljesítmény számít: az ég fénye, s a táj ragyogása. A friss levegő, az erdők és látványvilágok semmihez sem hasonlítható hangulata, egy átgyalogolt nap utáni jóleső fáradtság olyan élményt nyújt, amelyre könnyűszerrel lehet rászokni.
A nap záróakkordjai Dóvalon játszódtak le. A sok kilométer gyaloglás után az ember hasa is jelez ilyenkor. Bőséges estebédünket elfogyagyasztván nem maradt más hátra: Búcsút intve az Alacsony-Tátrának és indulni haza!
