2024. július 21., 08:52

Nyári kellemetlenségek – napégés, napszúrás, hőguta

Tombol a nyár, megkezdődött a felszabadult szórakozás időszaka. A kirándulások, szabadságolás idején természetes, hogy az ember fia lazít egy kicsit. A szülői éberséget minden bizonnyal a kitartó hőség is próbára teszi. Érdemes ezért tudatosan átgondolni a gyermekekre leselkedő veszélyforrásokat és bölcs felkészültséggel üdvözölni a nyári napokat.

kánikula
Fotó: Pixabay

Egyik legfontosabb feladatunk a gyermekek bőrének védelme a napégés ellen. A napfény életet adó jótékony hatása mellett káros is lehet. A túlzott napozás után bőrpír (napégés) keletkezik, az UV-sugárzás változást okoz az immunrendszerben, hosszú távon gyorsítja a bőr öregedését, illetve ráncosodást okoz, sejtkárosító hatása révén növeli a bőrrák kialakulásának esélyét. Hozzájárulhat bizonyos bőrbetegségek megjelenéséhez vagy állapotuk romlásához is. Emellett egyes növények, gyógyszerek és helyi készítmények napfény hatására okoznak bőrtüneteket.

A legkisebbek védelme
6 hónapos kor alatt a bőr, haj és szem kevés melanint (festékanyagot) tartalmaz, ami a későbbiekben bizonyos szintű védelmet nyújt az UV- sugárzás ellen. Emiatt a csecsemők bőre különösen érzékeny a napsugárzás káros hatásaira. Ebben a korban a vékonyabb bőr miatt fokozott a bőrre kerülő anyagok felszívódása, azonban a fiatal szervezet gyógyszerlebontó képessége még fejletlen.

Ezért lehetőleg fizikai módszerekkel, a karokat és lábakat is eltakaró, sűrű szövésű, de vékony, világos színű ruhával, a babakocsin és autóban napellenzőkkel, arcot, fület, nyakat eltakaró karimás kalappal kell védeni a csecsemőt a napfénytől. Amennyiben nem tudjuk kivédeni, hogy a kisbabát direkt napsugárzás érje, hat hónaposnál fiatalabb csecsemőnél is szükséges fényvédő krém alkalmazása. Válasszuk a gyermekek érzékeny bőrének leginkább megfelelő kémiai szűrőktől mentes, kizárólag ásványi (fizikai) szűrővel rendelkező fényvédő termékeket. Fontos, hogy egyaránt védelmet nyújtson az UVB- és a bőrbe mélyebbre hatoló UVA-sugárzással szemben is, valamint hasznos a vízálló, hipoallergén-, alkohol-, illat- és parabénmentes tulajdonság is.

Hat hónapos kor felett úgyszintén a magas védőfaktorú, főként fizikai UV-blokkolót tartalmazó fényvédő készítmények alkalmazása javasolt. A fizikai fényvédő tulajdonság annyit jelent, hogy a krém védőréteget képezve veri vissza a káros sugarakat (nem szívódik fel a bőrbe). Ebben az életkorban már biztonsággal alkalmazhatóak a fényvédő krémek, spray-k. Válasszunk lehetőleg vízállót, minimum SPF 30-as faktorút!

A fényvédőt már 20-30 perccel azelőtt kell alkalmazni, hogy nap éri a csecsemőt, ugyanis ennyi idő szükséges a megfelelő hatás kialakulásához. Ezek után ha víz éri vagy fokozottan izzad, azonnal, de egyébként is 2 óránként javasolt a csecsemőt újra bekenni. Ha fényvédő spray-t választunk, először a saját kezünkbe juttassuk, és onnan vigyük fel a gyermek arcára, így nem kerül a szemébe.

Legjobb fényvédő emellett a ruházat, a széles karimájú kalap, de ne feledkezzünk meg a szem védelméről sem. A napszemüveg használata már kisgyermekkortól ajánlott. Felnőttekre is, de gyermekekre fokozottan érvényes, hogy kerüljék a napsugárzást 11 és 16 óra között! A felhős idő rendkívül becsapós, a leégés kockázata ekkor még magasabb lehet.

Mit takarnak a rejtélyes SPF betűk?

Az SPF (Sun Protecting Factor) érték a fényvédő faktorszáma, ami a fényvédő UVB (290-320 nm) sugarak elleni védőképességét jellemzi. Érdekes lehet, hogy az SPF 30 nem nyújt az SPF 15-ös krémhez képest kétszeres védelmet, hiszen az SPF 15 az UVB-sugarak több mint 93%-át, az SPF 30 az UVB-sugarak körülbelül 97%-át szűri ki. Még ettől is meglepőbb adat, hogy a maximális faktorszám az SPF 50 csak 1%-kal tud többet az SPF 30-tól (ez az UVB-sugárzás kb 98%-t szűri ki).

Amennyiben megtörtént a baj és nem sikerült megvédeni a napégéstől a bőrfelületet fontos, hogy megfelelő készítménnyel enyhítsük a tüneteket (például panthenollal). A házi praktikákat kerüljük, a tejföl égett területre való alkalmazása nem szakszerű ellátás. A napégés akár hólyagos, másodfokú égési sérülést is eredményezhet, ilyen esetben kérjünk orvosi segítséget! Az égés fájdalmas, így szükséges fájdalomcsillapításról gondoskodni otthoni ellátás kapcsán is.
nyár
Fotó:  Pixabay
Napszúrás, hőkimerülés vagy hőguta?

Napszúrás a huzamosabb idejű napon tartózkodás esetén alakul ki, fejfájással, rossz közérzettel, szédüléssel, hányingerrel és hányással jár együtt és viszonylag gyakori kórkép. Ilyen esetben vigyük a gyermeket hűvös helyre, helyezzük teljes nyugalomba és tegyünk a homlokára vizes borogatást. Szükség esetén adjunk fájdalomcsillapítót és figyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre. Ha többszöri hányás, nem múló fejfájás lépne fel, és az általános közérzet nem javulna, forduljunk orvoshoz!

A levertség, a túlzott izzadás és a száraz nyálkahártyák (száraz nyelv, könny hiánya) a kiszáradás jelei. Ilyenkor kevés vagy sűrű a vizelet, ájulásközeli állapot, vagy bekövetkezett ájulás mutatja, hogy nem ittunk eleget, azaz a panaszokat a szervezet folyadékhiánya okozza. Nyáron rendkívül fontos a bőséges folyadékbevitel. Csecsemőkorban akár néhány órás meleg környezet is kiszáradáshoz vezethet.

Még néhány percre se hagyjuk gyermekünket a felhevült autóban! A gyermekek gyakran elfelejtenek inni, így rendszeresen kínáljuk őket lehetőleg vízzel! Vízparton, strandon is fontos a rendszeres itatás, itt a vizes környezet hamis érzetet kelthet a folyadékszükséglet terén. Hőkimerülés (kiszáradás) esetén kiemelten figyelni kell a folyadék pótlására. Vízzel hígított almalevet, házilag készített limonádét, izoitalt (sportitalt) vagy patikában és drogériában egyaránt kapható ORS-t (orális rehidráló folyadék) adjunk a gyereknek, melyekkel biztosítani tudjuk a megfelelő só- és cukorpótlást is a szervezet számára. Ha a panaszok nem múlnak és a folyadék pótlása is nehezen megy, vigyük orvoshoz.

Hőguta akkor fordulhat elő, ha a hőkimerülés észrevétlen vagy kezeletlenül marad, a szervezet a nagy melegben nem képes a hőleadásra. Ilyenkor a szervezet hőszabályozó központja hibásodik meg, ami miatt a testmaghőmérséklet ellenőrizetlenül emelkedik.

A hőguta életveszélyes állapot. Tünete az egyre emelkedő, akár 40-41 fokos testhőmérséklet, a fejfájás, a meleg, száraz tapintású, kipirult bőr. Mihamarabb meg kell kezdeni a test langyos vizes hűtését. Előfordulhat, hogy szaporává válik a szívverés, kapkodóvá a légzés, hányinger és hányás léphet fel, de tudatzavar, eszméletvesztés, sőt sokkos állapot is kialakulhat. Ezeknél a tüneteknél azonnal mentőt kell hívni.

Kisgyermekeknél a hőséggel összefüggő betegségek kockázata kifejezetten nagy. Hőmérsékletük szabályozásához és a szükséges izzadáshoz kisebb testfelülettel rendelkeznek, így hajlamosak viszonylag gyorsan túlhevülni.

Ebben a páratartalom és a kiszáradás is szerepet játszik. Ha a környezet páratartalma meghaladja a 60 százalékot, a gyerekek nehezebben hűtik magukat izzadással. A kiszáradás tovább rontja a helyzetet, mert maguktól szinte nem kérnek inni.

A hőkimerülés és a hőguta jeleinek ismerete fontos, de a baj gondos odafigyeléssel: árnyékolással, hidratálással, megfelelő ruházattal megelőzhető. Meleg időben, kánikulában a szabadban árnyékos helyen játsszanak a gyerekek, gyakran kínáljuk meg őket vízzel, limonádéval és mindig könnyű, lélegző, légáteresztő ruházatot viseljenek. Ne engedjük, hogy hosszú ideig napon legyenek. A babakocsit, autósülést ne árnyékoljuk takaróval vagy törölközővel, mert ez csökkenti a légáramlást és a kicsi könnyen túlmelegedhet.

Megjelent a Magyar7 2024/29. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.