Nem lesz olimpiai sportág a birkózás
BUDAPEST. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottsága úgy foglalt állást, hogy a birkózás kerüljön ki a 2020-as nyári játékok programjából. A döntés a Magyar Olimpiai Bizottságot és Gáspár Tamást, a Magyar Birkózó Szövetség főtitkárát is meglepte.
A vezető testület május végén, Szentpéterváron akár még vissza is helyezheti a műsorba a most megnevezett sportágat - erre a lehetősége megvan -, ugyanakkor nem tűnik valószínűleg, hogy három hónap múlva alapvetően másként ítéli majd meg a helyzetet, és nem a hét új pályázó - a vusu sportos változata, a sportmászás, a görkorcsolya, a fallabda, a karate és a wakeboard, valamint a 2008 óta a programban nem szereplő, ezúttal közösen jelentkező baseball és softball - közül választ majd egyet.
A végrehajtó bizottság indítványáról a közgyűlés szeptember 7-én, Buenos Airesben szavaz. Akkor dől el az is, hogy mely város rendezheti majd a hét év múlva esedékes nyári játékokat.
A nemzetközi hírügynökségek a vb-ülést beharangozó írásaikban egyaránt az öttusát és a tekvondót látták a legveszélyeztetettebb helyzetben lévőnek, ugyanakkor felmerült, hogy esetleg az asztalitenisz, a birkózás és a tollaslabda is képbe kerülhet.
A testület 15 tagja a NOB programbizottsága által készített jelentésre támaszkodhatott, amelyben valamennyi olimpiai sportágat értékelték 39 szempont alapján. Ebben az átfogó jelentésben adatok szerepeltek többek között a sportágak versenyeinek látogatottságáról, globális lefedettségéről, a fiatalok körében mért népszerűségéről, televíziós nézettségéről vagy éppen doppingellenes rendszeréről. A jelentésben nem állítottak fel sorrendet, csak a kategóriáknál szerepeltek pontszámok.
A végrehajtó bizottság határozata nem volt előre borítékolható, mivel a tagoknak nem kellett kötelezően csupán a jelentésben foglaltak alapján dönteniük, állásfoglalásukat sportpolitikai, illetve érzelmi szempontok is befolyásolhatták.
A 2016-os riói olimpiára felvett rögbi és golf nem lehetett kieső, így 26 sportág közül kellett egyet kiválasztaniuk a vb-tagoknak. A sportágak többsége számára létfontosságú az ötkarikás szereplés, mivel a NOB támogatása nélkül a legtöbbjük életképtelen - amint arra utalt Jacques Rogge elnök a döntés előtti napon.
Az ötkarikás műsorban lévő sportágak nemzetközi szövetségei nagyvonalú juttatásban részesülnek a NOB-tól, amely 375 millió dollárt osztott szét közöttük a tavalyi, londoni játékokra való felkészüléshez. Ez az összeg a jövőben várhatóan 475 millióra emelkedik. A NOB a támogatás összegétől függően négy osztályba sorolja a sportágakat, a legmagasabb kategóriában 35,77 milliót ad, a legalacsonyabb csoportban pedig 11,19 milliót.
"Derült égből villámcsapásként ért a hír, egész egyszerűen nem is értem az egészet. Én meg voltam győződve arról, hogy a birkózás helye stabil az olimpia műsorában" - nyilatkozta az MTI-nek Gáspár Tamás, aki pályafutása során két olimpián, 1980-ban Moszkvában, illetve 1988-ban Szöulban is szőnyegre lépett.
Az 1986-os budapesti világbajnokságon aranyérmes Gáspár hozzátette: a brit fővárosban tavaly nyáron remek mérkőzéseket láthatott a közönség. "Londonban az én megítélésem szerint élvezetes, jó meccsek zajlottak, ráadásul telt ház előtt, jó hangulatban. Még egyszer mondom, érthetetlen ez a dolog, többet most nem is tudok hozzátenni" - fogalmazott az MBSZ főtitkára.
Hasonlóan szomorúan reagált a hírre Módos Péter is, aki bronzérmes volt a kötöttfogásúak 55 kilogrammos súlycsoportjában a londoni játékokon. "Nagyon nem örülök ennek a hírnek - kezdte mondandóját az MTI megkeresésére. - Az az igazság, hogy én a családi hagyományok miatt akkor is birkózni kezdtem volna, ha már annak idején nem lett volna olimpiai sportág, de az biztos, hogy a gyerekek nagy részét külön motiválja a sportágválasztáskor is, hogy olimpiai bajnokok szeretnének lenni."
Megdöbbent és csalódott a döntés miatt Lőrincz Tamás olimpiai ezüstérmes kötöttfogású birkózó is. A tavalyi londoni játékokon 66 kg-ban másodikként végzett sportoló az MTI-nek azt mondta, szóhoz sem jutott, amikor értesült a hírről, hogy a tervek szerint a 2020-as olimpia programjában már nem szerepel majd a birkózás.
"Azt gondolom, a világ legnagyobb szégyene lenne, ha ezt az ősi sportágat levennék az olimpia műsoráról" - fogalmazott a Ceglédi VSE 26 éves versenyzője. A 2006-ban Európa-bajnok Lőrincz hozzátette, nem látja még, hogy a pályafutását milyen módon érinti majd a későbbiekben ez a döntés, de abban reménykedik, lesz olyan erős nemzetközi lobbi, amelynek hatására nem kerül ki a birkózás az ötkarikás programból. "Nem látok bele pontosan, hogyan zajlanak az egyeztetések, de a magam részéről elképzelhetetlennek tartom, hogy épp ez a sportág ne legyen ott az olimpián" - nyilatkozta Lőrincz.
A NOB végrehajtó bizottságának ajánlása a Magyar Olimpiai Bizottságot is meglepte. "Érthetetlen számomra a végrehajtó bizottság javaslata: az a sportág, amely 1896 óta minden újkori olimpia programjában folyamatosan szerepel, kikerülhet az olimpiáról 2020-ban" - idézi a MOB közleménye Szabó Bencét, a szervezet főtitkárát.
A kétszeres olimpiai bajnok vívó hozzátette: a végrehajtó bizottság javaslatát általában elfogadják, most azonban szkeptikus. "Mindenesetre erős orosz lobbira lehet számítani, de a szabadfogású birkózás az Egyesült Államokban és Iránban is magas szinten van" - mondta Szabó Bence.
A birkózás ötvennégy olimpiai érmet hozott és 19 bajnokot adott Magyarországnak. A sportág mindössze egyetlen egyszer, az 1900-as ötkarikás játékokon nem szerepelt műsoron. A birkózás az aranyérmek számát tekintve (19) a negyedik legeredményesebb Magyarországon.
Az első győzelmet 1908-ban Weisz Richárd szerezte meg Londonban. Azóta olyan kitűnő utódok csatlakoztak hozzá, mint Polyák Imre, Kozma István, Hegedűs Csaba, Növényi Norbert, Kocsis Ferenc, Sike András, Farkas Péter vagy Repka Attila. Legutóbb, Athénban Majoros István jutott fel a csúcsra. A tavalyi, londoni játékokon három érmet, egy ezüstöt és két bronzot nyertek a magyarok.
A végrehajtó bizottság indítványáról a közgyűlés szeptember 7-én, Buenos Airesben szavaz. Akkor dől el az is, hogy mely város rendezheti majd a hét év múlva esedékes nyári játékokat.
A nemzetközi hírügynökségek a vb-ülést beharangozó írásaikban egyaránt az öttusát és a tekvondót látták a legveszélyeztetettebb helyzetben lévőnek, ugyanakkor felmerült, hogy esetleg az asztalitenisz, a birkózás és a tollaslabda is képbe kerülhet.
A testület 15 tagja a NOB programbizottsága által készített jelentésre támaszkodhatott, amelyben valamennyi olimpiai sportágat értékelték 39 szempont alapján. Ebben az átfogó jelentésben adatok szerepeltek többek között a sportágak versenyeinek látogatottságáról, globális lefedettségéről, a fiatalok körében mért népszerűségéről, televíziós nézettségéről vagy éppen doppingellenes rendszeréről. A jelentésben nem állítottak fel sorrendet, csak a kategóriáknál szerepeltek pontszámok.
A végrehajtó bizottság határozata nem volt előre borítékolható, mivel a tagoknak nem kellett kötelezően csupán a jelentésben foglaltak alapján dönteniük, állásfoglalásukat sportpolitikai, illetve érzelmi szempontok is befolyásolhatták.
A 2016-os riói olimpiára felvett rögbi és golf nem lehetett kieső, így 26 sportág közül kellett egyet kiválasztaniuk a vb-tagoknak. A sportágak többsége számára létfontosságú az ötkarikás szereplés, mivel a NOB támogatása nélkül a legtöbbjük életképtelen - amint arra utalt Jacques Rogge elnök a döntés előtti napon.
Az ötkarikás műsorban lévő sportágak nemzetközi szövetségei nagyvonalú juttatásban részesülnek a NOB-tól, amely 375 millió dollárt osztott szét közöttük a tavalyi, londoni játékokra való felkészüléshez. Ez az összeg a jövőben várhatóan 475 millióra emelkedik. A NOB a támogatás összegétől függően négy osztályba sorolja a sportágakat, a legmagasabb kategóriában 35,77 milliót ad, a legalacsonyabb csoportban pedig 11,19 milliót.
"Derült égből villámcsapásként ért a hír, egész egyszerűen nem is értem az egészet. Én meg voltam győződve arról, hogy a birkózás helye stabil az olimpia műsorában" - nyilatkozta az MTI-nek Gáspár Tamás, aki pályafutása során két olimpián, 1980-ban Moszkvában, illetve 1988-ban Szöulban is szőnyegre lépett.
Az 1986-os budapesti világbajnokságon aranyérmes Gáspár hozzátette: a brit fővárosban tavaly nyáron remek mérkőzéseket láthatott a közönség. "Londonban az én megítélésem szerint élvezetes, jó meccsek zajlottak, ráadásul telt ház előtt, jó hangulatban. Még egyszer mondom, érthetetlen ez a dolog, többet most nem is tudok hozzátenni" - fogalmazott az MBSZ főtitkára.
Hasonlóan szomorúan reagált a hírre Módos Péter is, aki bronzérmes volt a kötöttfogásúak 55 kilogrammos súlycsoportjában a londoni játékokon. "Nagyon nem örülök ennek a hírnek - kezdte mondandóját az MTI megkeresésére. - Az az igazság, hogy én a családi hagyományok miatt akkor is birkózni kezdtem volna, ha már annak idején nem lett volna olimpiai sportág, de az biztos, hogy a gyerekek nagy részét külön motiválja a sportágválasztáskor is, hogy olimpiai bajnokok szeretnének lenni."
Megdöbbent és csalódott a döntés miatt Lőrincz Tamás olimpiai ezüstérmes kötöttfogású birkózó is. A tavalyi londoni játékokon 66 kg-ban másodikként végzett sportoló az MTI-nek azt mondta, szóhoz sem jutott, amikor értesült a hírről, hogy a tervek szerint a 2020-as olimpia programjában már nem szerepel majd a birkózás.
"Azt gondolom, a világ legnagyobb szégyene lenne, ha ezt az ősi sportágat levennék az olimpia műsoráról" - fogalmazott a Ceglédi VSE 26 éves versenyzője. A 2006-ban Európa-bajnok Lőrincz hozzátette, nem látja még, hogy a pályafutását milyen módon érinti majd a későbbiekben ez a döntés, de abban reménykedik, lesz olyan erős nemzetközi lobbi, amelynek hatására nem kerül ki a birkózás az ötkarikás programból. "Nem látok bele pontosan, hogyan zajlanak az egyeztetések, de a magam részéről elképzelhetetlennek tartom, hogy épp ez a sportág ne legyen ott az olimpián" - nyilatkozta Lőrincz.
A NOB végrehajtó bizottságának ajánlása a Magyar Olimpiai Bizottságot is meglepte. "Érthetetlen számomra a végrehajtó bizottság javaslata: az a sportág, amely 1896 óta minden újkori olimpia programjában folyamatosan szerepel, kikerülhet az olimpiáról 2020-ban" - idézi a MOB közleménye Szabó Bencét, a szervezet főtitkárát.
A kétszeres olimpiai bajnok vívó hozzátette: a végrehajtó bizottság javaslatát általában elfogadják, most azonban szkeptikus. "Mindenesetre erős orosz lobbira lehet számítani, de a szabadfogású birkózás az Egyesült Államokban és Iránban is magas szinten van" - mondta Szabó Bence.
A birkózás ötvennégy olimpiai érmet hozott és 19 bajnokot adott Magyarországnak. A sportág mindössze egyetlen egyszer, az 1900-as ötkarikás játékokon nem szerepelt műsoron. A birkózás az aranyérmek számát tekintve (19) a negyedik legeredményesebb Magyarországon.
Az első győzelmet 1908-ban Weisz Richárd szerezte meg Londonban. Azóta olyan kitűnő utódok csatlakoztak hozzá, mint Polyák Imre, Kozma István, Hegedűs Csaba, Növényi Norbert, Kocsis Ferenc, Sike András, Farkas Péter vagy Repka Attila. Legutóbb, Athénban Majoros István jutott fel a csúcsra. A tavalyi, londoni játékokon három érmet, egy ezüstöt és két bronzot nyertek a magyarok.
Forrás
MTI
