Nem fenyegetnek a németországihoz hasonló árvizek
Az Alsó-Bajorországban árvizeket eredményező intenzív esőzések 6 emberáldozatot követeltek, míg többeknek továbbra sem bírnak a nyomára bukkanni. Párizsban a Szajna révén szintén kritikus állapotok uralkodnak, amelynek vízszintje az elmúlt 30 évben legmagasabb szintre emelkedett. Pavol Faško klímaszakért elmondta, a németországi és franciaországi árvizek gyökere az Atlanti-óceán térségében keresendő.
„A felhősáv délkeleti áramlással az Atlanti-óceán felől közelítette meg Németországot. Az említett irányba áramló légtömeg, már Észak-Németországban dél, azaz Bajorország és Észak-Franciaország felé vette az irányt. Ott aztán az olyan hegyekben, mint az Alpok, jelentős viharokat eredményezett, s mivel az intenzív esőzések sorra követték egymást, árvízhelyzet alakult ki“ – magyarázta Faško. Mindemellett ún. villámárvizekre is sor került, amint arra Bajorországban vagy a Németország és Ausztria közötti határvidéken is példa volt, ahol az intenzív esőzések földcsuszamlásokhoz vezettek. A klimatológus ugyanakkor nyugalomra intve közölte, Szlovákiában hasonló jellegű természeti sorscsapás nem várható. „A nálunk tapasztalt felhős időjárás minden létező irányból érkezett, csak éppen nem nyugatról, mint arra Németországban és Franciaországban példa volt. Bár helyenként 30 milliméternyi csapadékra is volt példa az országban, jelentősebb károk nem keletkeztek” – emelte ki Faško.
Az intenzívebb csapadékmennyiség a fővárost, Pozsonyt sem kerülte el. Milan Bugár, a fővárosi tűzoltó- és mentőszolgálat (HaZZ) vezetője elmondta, hogy a viharok következtében Pozsonyban csupán néhány pincét öntött el a víz, illetve fákat csavart ki a szél. „A víz pincékből történő elszivattyúzására csak az Óvárosban, a Prágai út, valamint a kramárei kórház környékén volt szükség, míg kidőlt fák Pozsony teljes területén voltak“ – közölte Bugár. Nagy gondjaik szerencsére Szlovákia fennmaradó területein sem akadtak az embereknek.
Peter Smrtník, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) munkatársaként elmondta, hogy tekintettel az időjárás alakulására feltételezhető, hogy az elkövetkező napokban tovább fog csökkeni a Duna vízállása. A Morván, a Nyitrán, a Vágon, a Garamon és fokozatosan Kelet-Szlovákia felé haladva a további folyókon stabil marad a vízállás. „A hétvége folyamán helyenként még lehetségesek viharok, így nem kizárható, hogy a hegyvidékek kisebb patakjainak vízszintje átmenetileg némileg megemelkedik, ám ez nem jelenti azt, hogy emiatt ezeken a településeken árvízveszély fenyegetne“ – mutatott rá a hidrológus.
A jövő hét elején szinte ideális időre számíthatunk. A záporok, zivatarok teljesen alábbhagynak, napsütés és száraz légáramlat várható. A nappali hőmérséklet ugyanakkor még nem a nyári optimumokat tükrözi majd. Az ország legmelegebb pontjain 27-28 fok valószínű. Faško szerint ez az idő még nem lesz alkalmas arra, hogy a tavakban keressünk felfrissülést.
Faško elmondása szerint bár a jövő hét elején felszakadozik a felhőzet a hét közepén, Medárdkor átmeneti esőkre azért még számítani lehet. Igaz, ez sem hoz olyan törést, amitől 40 napig zuhogna az eső. Péntektől ugyanis újabb felmelegedésre van kilátás. „Az utóbbi években a Medárd napjához kötődő népi megfigyelések nem nagyon igazolódnak be. Mindez a nyár közeledtével is érzékelhető, hiszen az utóbbi években jóval kevesebb a csapadék, mint arra korábban példa volt“ – jegyezte meg a klimatológus.
Végezetül az elkövetkező napok várható hőmérsékleti értékeiről:
Vasárnap: éjszaka 9-15, nappal 22-27 fok
Hétfő: éjszaka 10-15, nappal 21- 26 fok
Kedd: éjszaka 6-11, nappal 21- 26 fok
Szerda: éjszaka 6-12, nappal 22-28 fok
Csütörtök: éjszaka 9-15, nappal 21- 27 fok
Péntek: éjszaka 8-14, nappal 19-25 fok
