Napóleon titkos levelét órák alatt megfejtette a mesterséges intelligencia
Amikor Napóleon elrendelte, hogy egy háborús levelet rejtjelezve írjanak, egy olyan rejtvényt teremtett, amely több mint 200 évig megoldatlan maradt, amíg a mesterséges intelligencia (MI) néhány óra alatt meg nem oldotta.
Akár levelezés megfejtéséről, akár ősi elszenesedett papiruszok megszólaltatásáról van szó, a MI új utakat nyit a történelmi kutatások számára.
Carter Church, egy 27 éves MI-mérnök megfejtette Napóleon egyik tábornokának címzett levelét. A titkos üzenet, amely 1809-ből származik, a francia és szövetséges csapatok bevetését írja le.
Európa a háború szélén állt. Ausztria összecsapásra készült Franciaországgal, míg a francia erők jelentős része Spanyolországban maradt lekötve. Auguste de Marmont marsall, aki a dalmáciai francia csapatokat vezette, kockáztatta, hogy egy osztrák támadás esetén elvágják a többi francia erőtől. Március 16-án Napóleon megparancsolta mostohafiának, Eugène de Beauharnais-nak, az Olasz Királyság alkirályának, hogy tájékoztassa Marmontot a francia és szövetséges főhadseregek helyzetéről. Kifejezetten kérte, hogy az üzenetet „rejtjelezetten” írják, és egy megbízható tiszt adja át.
Az oroszok Ausztria ellen vonulnak, és a Friuliban lévő hadsereg ma 80 000 főből áll”
– áll a dokumentumban.
Adjuk hozzá a Dalmát Hadtestet, anélkül, hogy figyelembe vennénk a hátországban mindenhol szerveződő tartalékokat, és látni fogjuk, hogy Ausztriát minden oldalról egyszerre támadják meg. Ezért a pusztulásába rohan. Amikor megkapjuk a menetparancsot, nem szabad megijednünk néhány katonától vagy egy összegyűlt csőcselékkel.”
Digitális eszközök nélkül a feladat hetekig is eltarthatott volna, de a ChatGPT megalkotója, az OpenAI által kifejlesztett mesterséges intelligencia modell mindössze hat óra alatt elvégezte.
A mesterséges intelligencia mindenekelőtt kitartást hoz”
– mondja Church.
A herculaneumi papiruszok, melyeket a Vezúv 79-es kitörése pusztított el, és sokáig rejtve voltak, most kezdik felfedni titkaikat. A tekercsek túl törékenyek ahhoz, hogy a megsemmisülés veszélye nélkül ki lehessen bontani őket, ezért a tudósok röntgensugarakat használtak, majd mesterséges intelligenciával elemezték őket, ami feltárta az írást és lehetővé tette a tartalmuk olvasását.
Júniusban a tudósok bejelentették a Nápolyi Nemzeti Könyvtárban őrzött papirusz első teljes virtuális kitekerését. A feltárt szöveg egy sztoikus etikai értekezés – mondta Federica Nicolardo, a Nápolyi Egyetem papirológia docense.
A Francia Nemzeti Digitális Tudományok és Technológiák Kutatóintézete a Back in Time projekt részeként történészeket, kriptográfusokat és mesterséges intelligencia szakértőket hoz össze, hogy kifejlesszenek egy olyan eszközt, amely képes lesz átírni és megfejteni az ősi titkos diplomáciai vagy katonai levelezést.
Több ezer dokumentum vár felfedezésre európai levéltárakban, titkosítva, hogy az ellenség ne érthesse meg az elfogott üzenetet. Ezek a dokumentumok háromszögekből, körökből vagy kitalált karakterekből állnak.
Teljes évszázadok vannak, amelyekről fogalmunk sincs”
– mondja Cécile Pierrot, az intézet kriptográfusa és a projekt tudományos vezetője. A kutatók még tovább szeretnék javítani a modell teljesítményét, de Pierrot reméli, hogy ez a technológiai előrelépés betekintést és a történelem sokkal szélesebb körű szemléletét eredményezi.
A történettudományokban a mesterséges intelligencia egy újabb forradalmat hoz, ráadásul nagy léptékűt. A párizsi EPHE-PSL egyetem által megvalósított Midrash projekt mesterséges intelligencia segítségével több millió oldalnyi kéziratot ír le, és hatalmas, kereshető korpuszokat hoz létre a zsidó kultúráról.
Tízmillió oldalnyi héber kéziratot írunk le. Ez egy hatalmas projekt. Egyetlen ember sem tudna ekkora mennyiséget kezelni”
– mondja Daniel Stökl Ben Bezra, az iskola történettudományi tanszékének vezetője.
A digitalizált szövegek most hatalmas adatbázisokba töltődnek be, amelyek lehetővé teszik a keresést korábban hozzáférhetetlen korpuszokban. Stökl Ben Ezra a gyűjteményt a múlt egyfajta óriási Facebookjához hasonlítja, ahol a történészek több millió dokumentumban személyek, helyek, szövegek vagy gondolatok közötti kapcsolatokat fedezhetnek fel. Így kerültek össze a Cairo Geniza, a világszerte szétszórt zsidó kéziratok gyűjteményének töredékei.
A módszertani forradalom a párizsi Notre-Dame székesegyház archívumát is érinti. Az e-NDP projekt kutatócsoportja egy mesterséges intelligenciát képzett ki a székesegyház káptalani tanácsának 14 600 oldalnyi latin nyelvű középkori feljegyzésének átírására. A kötetektől függően 88 és 94 százalék közötti karakterfelismerési aránynak köszönhetően ez a munka különösen a székesegyház mindennapi életéről, építési munkálatairól, személyzetéről és az elhagyott gyermekek gondozásáról tárt fel információkat – mondja Julie Claustre történész és projektvezető.
Szerinte ugyanezen munka manuális elvégzése több évtizedet vett volna igénybe.
De nem csak időmegtakarításról van szó. Az ilyen korpuszok automatizálása olyan kutatásokat tesz lehetővé, amelyek korábban nem voltak lehetségesek, ezáltal megváltoztatva a kutatás feltételeit”
– tette hozzá.
