Nagyszelmencen tartották a felvidéki és a kárpátaljai magyar iskolák közös tanévnyitóját

Az ökumenikus istentisztelettel egybekötött tanévnyitón részt vettek a szlovákiai és kárpátaljai magyarság politikai és pedagógus szervezeteinek képviselői, valamint a szlovák kormány képviselői.

„Az hogy itt a végeken az asszimiláció és számtalan egyéb gazdasági ok folytán az elfogyás veszélye fenyeget bennünket, az csak azt jelentheti, hogy erőt kell merítenünk ebből a múltunkból, hiszen a magyarságunknak bizonyára kell hogy küldetése legyen a Kárpát medencében, hogy ha sikerült a germán és a szláv tenger között magyarként megmaradnunk. Én azt hiszem, hogy a 21. században minden negatív előjel ellenére a demográfiai elfogyás, az elvándorlása a fiataloknak gazdasági okból, mindezek ellenére semmi sem akadályoz bennünket abban, hogy a világba szakadt 15 millió magyarból egy nemzeti közösséget tudjunk szervezni” – mondta a község görögkatolikus templomában megtartott ünnepségen Grezsa István.

A kormánybiztos arról beszélt, hogy a magyarság a saját munkájával fogja megtartani közösségeit a Kárpát-medencében. „A külhoni magyar iskoláknak meghatározó szerepük van, itt formálódik a következő nemzedék öntudata, világképe, itt élhetik meg fokozottabban a nemzethez tartozás élményét és itt erősödhet fel a szülőföld szeretete, az anyanyelv átadása” – mpndta.. Dobó István és az egri várvédők példáját felhozva azt mondta, győzelmük kulcsa az elszántság és a "mustármagnyi" hit volt, valamint az a tudat, hogy "győzni kell és győzni tud a magyar."

Ez a vár most az ország, mutatott rá Grezsa István, ezek az iskolák ma a közös haza és a jövő. Anyanyelvüket a magyaroknak saját maguknak kell megvédeniük, a kultúrát pedig át kell adni az utódoknak és a nem magyar közösségeknek egyaránt.

A kormánybiztos szerint a közös tanévnyitóval a gyakorlati nemzetegyesítés szép példája látható, a történelem által kettévágott Nagyszelmenc, a félbemetszett székelykapu, ha fizikailag nem is, a magyar lélekben egyre közelebb kerül egymáshoz..

Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára az eseményen közölte, a tervek szerint az Oktatási Hivatalban létrehoznak egy, a külhoni magyar szakmai közösséget támogató pedagógiai oktatási központot, valamint a diaszpórákban új, magyar fenntartású köznevelési intézményeket létesítenek. A helyettes államtitkár az ünnepségen felolvasta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter üdvözletét a tanévnyitó résztvevőinek.

A szlovák-ukrán határ mellett fekvő község ökumenikus istentisztelettel egybekötött tanévnyitóján részt vettek a szlovákiai és kárpátaljai magyarság politikai és pedagógus szervezeteinek képviselői, valamint a szlovák kormány képviselői.

Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke beszédében felidézte, az addig egységes, 1938 és 1944 között Magyarországhoz tartozó Nagyszelmencet 1946-ben kettévágta a szovjet-csehszlovák határ. A község nagyobbik része Csehszlovákiánál maradt, kisebbik részét - ez Kisszelmenc - pedig a Szovjetunióhoz csatolták.

A település két részét előbb deszkafal, majd egészen 2005-ig szögesdrót választotta el. Még ebben az évben átadták a két elszakított településrész közötti határátkelőt, amelyet egy félbevágott székelykapu is jelez: egyik fele Kis-, míg másik fele Nagyszelmenc oldalán áll.

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke beszédében hangsúlyozta, a politika Nagyszelmencen a legdrasztikusabb módon húzott falat ember és ember közé, a második világháború után a nagyhatalmak játékszerévé vált a környék és a régió népe.

Indokolatlanul, ötletszerűen húzták meg a határt jelző piros vonalat a falu közepén, mely határ a legszilárdabb fallal vetekedett - mondta Orosz Ildikó arra kérve a jelenlévőket, hogy a mintegy hatvan évnyi megosztás után próbáljanak meg kapcsolatokat keresni, illetve fedezzék fel és tartsák meg az értékeket a határ mindkét oldalán.