Molekula felelős az ismétlődő vetélésekért?

A Plos One januári számában leírt mechanizmus az embrió beágyazását befolyásolja, és a jövőben felmerülhet az ismétlődő vetélések kezelésében, mint új gyógyszerek célpontja. A megtermékenyítést követően az embrió beágyazódik a méh izomfalába, erre azonban csupán pár napig van lehetőség. Amennyiben a folyamat elmarad, a terhesség vetélésben végződik – a jelenség pontos részleteit illetően azonban a tudomány sötétben tapogatózik.

Dr. Madhuri Salker és munkatársai humán méhből nyert sejtvonalakon vizsgálódva jöttek rá az IL-33 nevű jelátviteli molekula kiemelt szerepére: az anyagot elválasztó sejtek befolyásolják a környékükön lévő sejtek befogadási fázisban mutatott aktivitását. Normális esetben az IL-33 csupán rövid ideig szabadul fel, vagyis a hölgy szervezetének csupán keskeny ablak áll rendelkezésre, azonban a vizsgálat szerint akik esetén ez az időtartam elnyúlik akár tíz napig is, azoknál sorozatos vetélések tapasztalhatóak. Vagyis ez azt jelenti, hogy ezen nőknél nem működik megfelelően a befogadási időtartam szabályozása.

A kutatók megvizsgálták a jelátvitel működését egerekben úgy, hogy a humán vonalak által termelt anyaggal kezelték a kísérleti állatok méhét. A szignál intenzitásának növekedése elnyújtotta a potenciális időt, hogy az egerek megtermékenyüljenek, azonban megnövelte a vetélések kockázatát. Emellett gyulladást okozott a méhizomban, ami negatívan befolyásolta az esetleg beágyazódott embrió fejlődését.