lapajánló
Patrióták, fizetett felforgatók és a szuverenista baloldali
Magyar7 - 28. száma
2023. november 3., 16:16

Mit tud(ott) Magyarországról a CIA?

Vajon ki nyerte meg évtizedekkel ezelőtt a Ki tud többet a Szovjetunióról című vetélkedőt? A régi poén szerint ugye a CIA. Azt azonban elmondhatjuk, hogy ami Magyarországot illeti, már cseppet sem működött olyan acélosan az USA központi hírszerző ügynöksége, bár az is lehet, hogy az igazán bizalmas információkat a mai napig nem osztják meg az illetékesek a nyilvánossággal. Legalábbis ez derült ki abból a beszélgetéses prezentációból, amelyet Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese és Stephen Sholl, a MCC Nemzetközi Kommunikációs Igazgatóságának csoportvezetője részvételével tartottak meg a dunaszerdahelyi MCC képzési központjában a tegnapi nap folyamán.

mathe-aron-es-stephen-sholl
Galéria
+5 kép a galériában
Máthé Áron és Stephen Sholl
Fotó: MCC Dunaszerdahely

Az előadás elején megtudhattuk, hogy Stephen Sholl az úgymond földi halandók számára is elérhető CIA online levéltárában kutatta a hidegháború idején Magyarországról készített fellelhető dokumentumokat, de természetesen a kutatások során egyéb forrásanyagból is merített. A MCC csoportvezetője elmondta, hogy bizonyos dokumentumokhoz hozzá lehet férni, de vannak olyan titkos információk is, amelyeket kitakartak a dokumentumokból illetve az online adatbázisba be sem kerültek. Hogy miért, azt nem tudhatjuk, csupán sejthetjük. Ami Európát illeti, a CIA-nek nincsenek olyan dokumentumai, amelyek teljesen lefednének egy adott kérdéskört. A CIA sok esetben el sem döntötte, hogy egy adott dokumentumnak van-e valós értéke vagy sem.

A mindenki számára hozzáférhető adatok nagyjából 20 ezer dokumentumot tesznek ki, szerkesztetlenül, emiatt Stephen Sholl és csapata csupán adatok, kulcsszavak alapján, kereséses módszerrel dolgozhatott. Sholl elmondasása szerint a kutatás előtt nem sokat tudott az 56-os forradalomról, mint ahogy az amerikaiak sem tudnak sokat.
pomichal-krisztian-mathe-aron-es-stephen-sholl
Pomichal Krisztián, Máthé Áron és Stephen Sholl
Fotó:  Lacza Gergely

Felettébb érdekes, hogy a 40-es években a magyar kommunistákat a fasisztákhoz hasonlították.

Egy jelentésben a CIA úgy összegez, hogy a magyarságot 90 százalékban nem kommunisták alkotják, és a legtöbben elutasítják ezt az ideológiát. A jelentésekben a magyarokat nacionalistáknak tartották, akikhez nem „illik” a kommunizmus eszméje, mivel keresztény gyökereiket erősen őrzik és nyugati beállítottságúak. Ez a beállítottság azonban már mintegy 400 éve erősen németbarát, német mintájú és atlanti betagozódású, ami miatt az angolszász társadalom érzelmileg hűvösebben kezelte a magyar nemzetet.

Ezenkívül a CIA a magyar nép körében feljegyzett „anticsehszlovák” és „antiromán” magatartásformákat is. Az egyik jelentés a szovjet szatellitállamokat veszi górcső alá, és leírja, hogy az összes ország közül ideológiailag a magyarok állnak a legtávolabb a szovjet modelltől. A CIA értelmezésében például a magyarok „jobb keresztények”, mint az oroszok.

stephen-sholl
Stephen Sholl
Fotó:  MCC Dunaszerdahely
1955-ben a CIA összesítette a Magyarországról szóló híreket. Az összegzés kimutatta, hogy sok a disszidens, aki gyűlöli a rendszert és emiatt külföldre telepedik, közöttük vannak olyanok is, akik bírálják a magyarországi rezsimet, és ugyan feljegyeztek az államon belüli passzív ellenállásokat is, a CIA úgy sommázott, hogy kevés az olyan belső ellenálló, aki akár terrorcselekményekre vagy egy forradalom kirobbantására is képes lenne, azaz en bloc passzívnak írták le a magyar társadalmat (pl. szórólapokat osztogattak, de ezeket Rákosi Moszkvának nyugati provokációként adta elő). Ennek ellenére egy év múlva kitört a forradalom, amivel az USA-ban nem igazán számoltak, mert nem gondolták volna, hogy ez a nemzet képes lehet ilyesmire.

A magyar nacionalizmust és az 56-os forradalmat Máthé Áron szerint a Nyugat és az USA próbálta kihasználni annak érdekében, hogy elrettentő példaként demonstrálja a kommunizmust. Mivel a forradalom az USA és a nyugati blokk számára hirtelen jött, és Magyarország nyugatról katonailag hermetikusan teljesen zárt volt, továbbá Eisenhower félt az atomhámorú kirobbanásától, így nem történhetett meg az amerikai vagy a nyugati katonai beavatkozás Magyarország mellett.

mathe-aron
Máthé Áron
Fotó:  MCC Dunaszerdahely
A CIA-nek viszont tudnia kellett volna arról, hogy kitörhet a magyar forradalom, emiatt kormányzati körök megkérdőjelezték és elmarasztalták a CIA jelentéseit. A CIA és ezáltal az USA még két héttel a forradalom kitörése előtt sem számolt azzal, hogy a magyarok fellázadnak. A CIA a Szabad Európa Rádiót okolta amiatt, mert a magyarokat forradalomra izzították.

Máthé szerint a magyarok voltak az egyetlenek, akik az állam szintjén a szovjet ideológiával szemben ellenálltak, azonban a földrajzi körülmények (sok síkság, kevés erdő) sem voltak ideálisak a gerillaharcokhoz. A 90-es évek óta az orosz levéltári adatokból tudjuk, hogy 680 ezer magyar egyén adatait rögzítették, s mennyien lehetnek azok, akikét nem illetve akik a Gulagon végezték. Ebből az következik, hogy a magyar férfiak rendkívül nagy részének közvetlen kapcsolata volt a szovjet erőszakkal, ami a nemzetben rejlő kollektív antikommunista tudatot táplálhatta.

A CIA eleinte a Kádár-rezsimről sem mondott jókat, azonban a hatvanas évek elején, a párt XX. kongresszusa után megváltozik ez a vélemény, mert Kádárt sikeres, pragmatikus reformerként próbálták beállítani. A blokkon belül is voltak különutasok, pl. Tito egy olyan nemzeti kommunizmust próbált felépíteni, amiből teljesen kizárta Moszkvát, Dubček regnálása alatt Csehszlovákia az ún, „emberarcú” szocializmust próbálta megvalósítani, Ceaușescu pedig még az USA-t is becsapta a hatvanas-hetvenes évek fordulóján, hogy aztán egy kegyetlen, soviniszta, személyi kultuszba torkolló baloldali rezsimet építsen ki.

a-kozonseg
A közönség
Fotó:  MCC Dunaszerdahely

A 70-es évek közepén kevésbé utálták a kommunizmust a magyarok az amerikaiak szerint, derül ki a jelentésekből, persze ennek is volt ára, a hatalmas eladósodás. Akkor már a magyarokat pesszimistaként jellemezték nyugaton.

Magyarország lényegében Trianon óta próbálja megtalálni a helyét. 56-ban is azt akartuk, hogy a saját sorsunkat a kezükbe vegyük, szögezte le Máthé. 56 válasz volt a nagyhatalmaknak. 56 öröksége pedig az, hogy jogot formáljunk arra, hogy saját magunkat meghatározzuk, továbbá felkészüljünk arra, hogy a nagyhatalmak hogyan tekintenek ránk, összegzett a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese.
mathe-aron-es-stephen-sholl
Galéria
+5 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.