2019. július 21., 19:00

Mit tesz velünk a közösségi média?

A közösségi oldalak immár az életünk részeivé váltak. A legnépszerűbb felületnek számító Instagramnak például több mint egymilliárd aktív használója van. Az egymilliárd felhasználó napi több mint 136 percet tölt el a közösségi oldalon. A felhasználók legnagyobb része 18–24, valamint 25–34 év közötti.

internet
Galéria
+2 kép a galériában

Ez egyértelműen azt tükrözi, hogy az oldal a fiatal felnőtteket célozza meg. Az sem elhanyagolható tény, hogy az egymilliárd felhasználó 6,4 százaléka 13–17 év közötti fiatal. Ez a korosztály a legbefolyásolhatóbb. Ők vannak a leginkább kitéve a torz ideálok és ideológiák befolyásának, hiszen hajlamosak elhinni, hogy minden, amit a közösségi oldalakon látnak, megfelel a valóságnak. Az alkalmazás veszélyeire maguk a tulajdonosok is felhívták a figyelmet, amikor pár hónappal ezelőtt bejelentették, azt tervezik, hogy nem lesznek nyilvánosan láthatók a begyűjtött lájkok. Ezt az adatot csak maga a felhasználó láthatja majd, mások nem. Ezzel elismerték, hogy a kedvelések számának megjelenítése negatív hatással van az emberek mentális egészségére, és a kevesebb kedvelést begyűjtők számára a mások sikere szorongást okoz.

A közösségi oldalak veszélyei

A közösségi oldalak mértéktelen használatával abba a hibába eshetünk, hogy azonosulni szeretnénk az ott látottakkal. Eközben a saját határainkba ütközünk, vagy teljesen elmosódik számunkra a határ a valóság és a virtuális világ között. Ezért komoly betegségek áldozatává válhatunk. Mi tettük ezt, vagy a társadalom tette ezt velünk? Megkísérelhetünk választ adni ezekre a kérdésekre, de a tényeken ez nem változtat. Kis cseppek vagyunk az óceánban, akiket úgy irányítanak a hullámok, ahogyan akarnak. A hullám jelen esetben lehet egy napilap, egy óriásplakát, egy tv-műsor, de napjainkban a legnagyobb hullámnak a közösségi média számít.

Kutatások bizonyítják, azzal, hogy az internetes oldalak irreális szépségideálokkal bombázzák az embereket, komoly hatást gyakorolnak az étkezési szokásaikra és a saját testükről kialakított képükre. Sokszor szavak nélkül is egyfajta magatartást sugallnak, ami a nőktől és férfiaktól „elvárt”. Azt diktálják, hogyan legyen egy nő mindig szexi, magabiztos, energikus, vékony és gyönyörű, illetve hogyan legyen egy férfi sportos, ápolt és még férfiasabb. Ezeket látva nem is tudatosítjuk, hogy elégedetlenek leszünk önmagunkkal, mi is szebbek, jobbak, sikeresebbek szeretnénk lenni. De miért lenne erre szükség? Miért kellene azonosulni a sarkított valósággal?

A legtöbb embert befolyásoló eszköz a sztárkultusz. Az említett közösségi oldalakon megjelenő véleményvezérek tökéletesek, szexisek, gazdagok, hibátlanok, és persze bármit tesznek, azonnal a figyelem középpontjába kerülnek. Sajnos sok befolyásolható fiatal nincs tisztában azzal, hogy az általuk példaképnek tekintett személyek is egyszerű emberek, ők sem tökéletesek. Nem tudják, hogy amit közvetítenek feléjük, annak alig van köze a valósághoz. Nem látják az órákig tartó utómunkát, csak a hibátlan testet. Sokan ezért a végletekig képesek elmenni. Brutális fogyókúrák, edzéstervek, önsanyargatás, helytelen étkezés, és ha még így sem sikerül elérni a célt, akkor jön a depresszió. Az emberek vergődnek a média által bemutatott tökéletes emberekre való hasonlítási vágyuk miatt és amiatt, hogy képtelenek ezt elérni.

Másokhoz hasonlítjuk magunkat

A közösségi oldalakon látott tartalom egy idealizált változatát mutatja annak, hogy mások hogyan néznek ki, hogyan élnek. A felhasználók összehasonlítják mások életével a sajátjukat. Ha a hírfolyamban azt látjuk, hogy másoknak milyen jól megy minden, egy számunkra sikertelen napon elkeseredünk.

2012-ben az Egyesült Királyságban készített felmérés szerint a megkérdezettek 53%-a vélte úgy, hogy a közösségi média befolyásolta a viselkedésüket. További 51%-uk úgy gondolta, hogy negatívan élte meg a másokkal való összehasonlítást. Ugyanebből a felmérésből az is kiderült, hogy a minta kétharmadát nyugtalanítja, ha nem használhatja a közösségi oldalakat. A Michigan Egyetem egy tanulmányában arra kerestek választ, hogy miként függ össze a közösségi média használata és a hangulatunk. Összességében arra jutottak, hogy az aktívabb felhasználók általánosan sokkal boldogtalanabbak, mint azok, akik kevesebbet használják a felületet.

Sokan arról számolnak be, hogy meg kellett szüntetniük Facebook/Instagram-fiókjukat, mert nem bírtak lépést tartani a rájuk nehezedő nyomással. Pontosabban azzal, hogy mindig tökéletes képet készítsenek és posztoljanak, tökéletesen nézzenek ki, tökéletes ruhát válasszanak, a tökéletes helyen készítsenek képet tökéletes emberekkel. Sokan úgy vélik, túl sok energiát igényel, hogy mindenkinek megfeleljenek és tökéletes képet alakítsanak ki magukról.

A rejtett depresszió a második jelenség, amivel találkozhatunk. Ez abból adódhat, hogy a tökéletes én kialakítására törekszünk, ez azonban nincs egyensúlyban a valós énünkkel. Ilyenkor kényelmetlen helyzetbe kerülünk, és gyakran depresszióba esünk.

Túlzás lenne azonban azt állítani, hogy a közösségi médiahasználatnak kizárólag káros következményei lehetnek. A pozitívumok közé sorolható, hogy ez a felfedezés megkönnyítette a kapcsolattartást és az információk áramlását. Egy- egy pozitív visszajelzés pedig elég önbizalmat adhat, hogy később a személyes interakció is könnyebb legyen számukra. A negatív hatások kiszűrésére nem az a megoldás, hogy az emberek ne használják a közösségi oldalakat. A megoldás az lenne, hogy megtanulják, hogyan kell használni úgy, hogy az számukra a legjobb legyen. Ezért fontos a médiatudatosságra nevelés már egészen fiatal kortól.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2019/29. számában.

internet
Galéria
+2 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.