Mindenki nyeregbe: itt a tavasz, elkezdődött a bicikliszezon!
A tavasz közeledtével egyre több bicikli kerül elő a garázsokból. Vannak, akik a munkába járás eszközének használják a kerékpárt vagy a tökéletes edzésformát látják a biciklizésben, mások kikapcsolódásként is szívesen választják– akár egyénileg, akár csoportosan, de egyben nagyon látványos sport is tud lenni.
Mit is érdemes tehát tudni a kerékpározásról?
A bicikli története régre nyúlik vissza. A közlekedésre szánt eszközt, amelyet még lábbal kellett előre lökni, 1817-ben alkotta meg Karl Drais német báró. A pedálhajtással 1839-ben a skót származású Kirkpatrick Macmillan fejlesztette tovább a kerékpárt. A következő állomás a velocipéd volt, amelyet Pierre Michaux mutatott be az 1867-es párizsi világkiállításon, és amelyeket az első keréken található pedállal hajtották. 1885-ben jelent meg a fékkel felszerelt, lánchajtásos biztonsági kerékpár John Kemp Starleynek köszönhetően. Ekkor született meg a modern kerékpár, amelynek kerekei nemsokára gumiabroncsot is kaptak. Majd az 1910-es évektől elkezdődött a kerékpárok nagyüzemi tömeggyártása, amely mindenki számára elérhetővé vált.
A kerékpár szó Szekrényessy Kálmán nevéhez fűződik. Szekrényessy igazi polihisztor volt: az első magyar sportújság, valamint a Magyar Testgyakorlók Körének (MTK) alapítója, világhírű sportoló, aki elsőként úszta át a Balatont, és több sportágat is meghonosított hazánkban.
A kerékpározás egy olyan aerob mozgásforma, amit mindenki gyakorolhat kortól, nemtől, edzettségtől függetlenül, egyedül, családdal vagy csoportosan is. Sőt, a túlsúly, az ízületi probléma, a gerinc- vagy hátprobléma sem kizáró ok. Van még ilyen sport? Kiváló élettani hatásai mellett a biciklizés remek kikapcsolódási program is, a napsugarak előbújásával a biciklik is előkerülnek: számos túraútvonal és felfedezni való táj várja a kirándulni vágyókat.
4. Biciklizéssel az egészségért és fittségért
A biciklizés rendkívül sokoldalú mozgásforma. A rendszeres kerékpározás többek között pozitívan hat szívünk és érrendszerünk egészségére, edzi a tüdőt, javítja az állóképességet, erősíti az immunrendszert. Segít az érelmeszesedés, az elhízás és a cukorbetegség megelőzésében, valamint csökkenti a szívinfarktus kialakulását is. Minden izmot átmozgat, nem csak a combot, vádlit és feneket formálja, a felsőtestet is edzi. Az anyagcsere felpörgetésével kiváló eszköz az alakformálásra. Egy óra tempós biciklizéssel akár 500-700 Kcal-t is el lehet égetni, de már egy órán át tartó, alacsony intenzitású szobabiciklizés is 300Kcal-t igényel.
A munkába biciklizést egyre többen választják: egyrészt környezetkímélő, másrészt nem kell attól tartanunk, hogy lerobban valamilyen közlekedési jármű. Ráadásul a divatos öltözködést sem kell kizárni: akár szoknyában is bátran biciklire pattanhatunk, csak a szoknya hosszára kell odafigyelni!
A jó idő közeledtével egyre több amatőr és profi verseny is várja a kerékpározás szerelmeseit. Az első kerékpárversenyt egyébként 1869-ben Párizsban rendezték meg. Ezt követően nem sokkal már külön pályák, velodromok épültek a bicikliversenyzéshez. Európa első velodromja Budapesten épült az 1896-os millenniumi ünnepségsorozatra.
