Milyen lesz Szlovákia népessége 30 év múlva?
1989 óta jelentős mértékben változott a nemzés időzítése, és általában csökkent az újszülöttek száma. Míg a nők a 19. század végén átlagosan 5 gyermeket szültek, ez idő tájt csupán másfél utód jut egy szlovákiai nőre.
A nők többsége idősebb korban szüli meg az első gyermekét. A házasságon kívül született utódok száma már elérte a 40 százalékot – tudatta Branislav Šprocha, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Prognisztikai Intézetének munkatársa. A 70-es évekig a nők 30 éves korukig két gyermeket szültek, manapság azonban jóval később szánják rá magukat a szülésre.
A szakemberek azt feltételezik, hogy minden 5. hölgy gyermektelen marad. A nők felének pedig legfeljebb 1 gyermeke lesz – állítja Šprocha.
Megváltozik a családok magatartása is. Az „építs házat, ültess fát!“ jelszó már idejemúlt. Korábban a szlovákiai nőknek több mint 90, a férfiaknak pedig 85 százaléka legalább egyszer megházasodott. Jelenleg azonban a férfiak esetében ez az arány még 50 százalékot sem ér el, a nők esetben pedig 70 százalékról beszélhetünk. „Ha ezek a számok nem módosulnának, akkor tízből négy férfi végleg szabad maradna, és hozzávetőleg a nők egynegyede egyszer sem menne férjhez“ – véli Šprocha.
Jelenleg inkább a nem hivatalos együttélés van divatban. A 90-es években nőtt a válások száma, ami 36 százalékon állandósult. Ha nem változik meg a családon belüli viselkedésünk, akkor 10-ből 4 házasság húsz éven belül válással végződik majd. Korábban a válások száma csak 10-20 százalékot ért el. A legkevésbé stabil házasságok leggyakrabban a nők teherbe esése miatt a ´80-as és 90-es években köttettek, amelyek egyharmada válással végződött.
A fiatal férfiak nem szívesen válnak meg a szüleiktől, és nem nagyon vonzza őket a családalapítás. 1991 és 2001 között a szüleikkel együttélő 30 éves férfiak száma 40 százalékra nőtt, míg a nők esetében ez egyharmadnyi arányt sem ér el“ – szögezte le Šprocha. A szülőkkel való együttélés terén szlovákiai viszonylatban a horvátokkal együtt a ranglista vezető helyeit foglaljuk el.
Míg az I. világháború után nálunk évente több mint 110 ezer gyerek látta meg a napvilágot, addig 2000-ben a számuk 50 ezerre csökkent. Az előrejelzések szerint 2050-ig ez a szám évi 45 ezerre csökken majd. A szakemberek szerint ez az ország népességének drámai elöregedését eredményezi, azaz Japánnal és Németországgal együtt világviszonylatban majd a legidősebb népességgel rendelkezhetünk. Ekképp egy gyermekre majd két nyugdíjas fog esni – jelezte Branislav Šprocha.
A riasztó statisztikai adatokon némileg a romák segíthetnek, akik manapság is szívesen vállalnak több, általában 4-5 gyermeket.
Az elöregedésre azonban nem csak negatív értelemben tekinthetünk. Az előrejelzések szerint ugyanis a népességünk műveltebb lesz, az idősek tapasztalata pedig kincset ér. „Javul a lakosság egészségi állapota és csökken a betegségek előfordulása“ – nyilatkozta Šprocha. A társadalomnak fontolóra kell vennie az elöregedéssel járó kihívásokat. Az I. világháború után a legidősebb népességgel Franciaország rendelkezett, ám napjainkban már a világ egyik legmodernebb országának számít.