Milliók halálát okozták az okostelefonok
BUDAPEST. A legmodernebb elektronikai berendezések előállításához rengeteg színesfémre van szükség. A bányákban uralkodó mostoha körülmények miatt az elmúlt 15 évben mintegy 5 millióan haltak meg.
Kevesen tudják, hogy mekkora természeti károkat okoz a legmodernebb elektronikus berendezések előállítása. A Föld Barátai elnevezésű nemzetközi környezetvédő szervezet a közelmúltban kampányt indított, hogy bemutassa a következményeket.
Az indonéziai ónbányákban készült felvételek bejárták a világhálót, a képsorok pedig arról árulkodnak, hogy a bányászok sokszor puszta kézzel, esetleg csákány vagy vödör segítségével dolgoznak.
A Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője a Kossuth Rádiónak elmondta: így akarják felhívni az emberek figyelmét az okozott károkra. Friedrich Róbert úgy fogalmazott: a felhasznált színesfémek bányászata komoly környezeti hatásokkal jár.
A gyártókat eközben olyan vádak érik, hogy azzal a pénzzel, amit a Kongói Demokratikus Köztársaságban fizettek a kitermelt nyersanyagokért, a helyi fegyveres csoportokat támogatják. A kongói konfliktus egy 15 éve zajló törzsi háborúra vezethető vissza – magyarázta az Oxigén című műsorban Tihanyi Ervin elektronikai hulladék szakértő.
Az Egyesült Államokban ezért 2010-ben törvényt hoztak, amely bevezette a köztudatba a válságövezeti ásványok fogalmát. A 2014-től hatályos törvény megköveteli a gyártótól, hogy igazolja a termelési folyamatokban használt négy legfontosabb fém eredetét. Ha ezeket a Kongói Demokratikus Köztársaság területén bányászták, akkor a gyártónak azt is be kell bizonyítania, hogy nem illegális bányákban folyt a termelés, így nem tapad vér az előállításához.
Az Európai Unióban is született szabályozás, ami egyebek mellett korlátozza bizonyos nyersanyagok termelésben való felhasználását. Az amerikai törvény miatt azonban a gyártók már most elkezdtek kivonulni a kongói területekről, és egyre inkább Indonéziába vándorol át a kitermelés. Afrikában így emberek ezrei maradtak munka nélkül, és a természetben okozott károk is rendkívül súlyosak. A bányászat Indonéziában sem környezettudatos, ráadásul itt a szárazföldi kitermelés mellett a tengeri bányászat is megjelenik, komolyan fenyegetve a térség élővilágát.
Megoldást a tudatosabb fogyasztás jelenthet, „ha nem veszünk meg minden kütyüt, és mobiltelefont sem cserélünk évente” – jelentette ki Friedrich Róbert. A fiatal generációktól azonban nem várható, hogy lemondjanak erről a szokásáról, hiszen nincsenek tisztában a következményekkel – tette hozzá, hangsúlyozva: a kampányhoz készült háttértanulmány azt is leírja, hogy az elmúlt 15 évben a fejlett országokban megvásárolt elektronikai berendezések 5 millió ember haláláért felelősek.
Tihanyi Ervin arra hívta fel a figyelmet: az unió tagországaihoz hasonlóan Magyarországon is az a gyakorlat, hogy begyűjtik és újrahasznosítják az elektronikai berendezések hulladékait, ez a mennyiség ugyanakkor csupán 30-40 százaléka a kitermelt hulladéknak, így nagy lehetőségek rejlenek a hatékonyság növelésében – hangzott el a Kossuth Rádióban.
Az indonéziai ónbányákban készült felvételek bejárták a világhálót, a képsorok pedig arról árulkodnak, hogy a bányászok sokszor puszta kézzel, esetleg csákány vagy vödör segítségével dolgoznak.
A Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője a Kossuth Rádiónak elmondta: így akarják felhívni az emberek figyelmét az okozott károkra. Friedrich Róbert úgy fogalmazott: a felhasznált színesfémek bányászata komoly környezeti hatásokkal jár.
A gyártókat eközben olyan vádak érik, hogy azzal a pénzzel, amit a Kongói Demokratikus Köztársaságban fizettek a kitermelt nyersanyagokért, a helyi fegyveres csoportokat támogatják. A kongói konfliktus egy 15 éve zajló törzsi háborúra vezethető vissza – magyarázta az Oxigén című műsorban Tihanyi Ervin elektronikai hulladék szakértő.
Az Egyesült Államokban ezért 2010-ben törvényt hoztak, amely bevezette a köztudatba a válságövezeti ásványok fogalmát. A 2014-től hatályos törvény megköveteli a gyártótól, hogy igazolja a termelési folyamatokban használt négy legfontosabb fém eredetét. Ha ezeket a Kongói Demokratikus Köztársaság területén bányászták, akkor a gyártónak azt is be kell bizonyítania, hogy nem illegális bányákban folyt a termelés, így nem tapad vér az előállításához.
Az Európai Unióban is született szabályozás, ami egyebek mellett korlátozza bizonyos nyersanyagok termelésben való felhasználását. Az amerikai törvény miatt azonban a gyártók már most elkezdtek kivonulni a kongói területekről, és egyre inkább Indonéziába vándorol át a kitermelés. Afrikában így emberek ezrei maradtak munka nélkül, és a természetben okozott károk is rendkívül súlyosak. A bányászat Indonéziában sem környezettudatos, ráadásul itt a szárazföldi kitermelés mellett a tengeri bányászat is megjelenik, komolyan fenyegetve a térség élővilágát.
Megoldást a tudatosabb fogyasztás jelenthet, „ha nem veszünk meg minden kütyüt, és mobiltelefont sem cserélünk évente” – jelentette ki Friedrich Róbert. A fiatal generációktól azonban nem várható, hogy lemondjanak erről a szokásáról, hiszen nincsenek tisztában a következményekkel – tette hozzá, hangsúlyozva: a kampányhoz készült háttértanulmány azt is leírja, hogy az elmúlt 15 évben a fejlett országokban megvásárolt elektronikai berendezések 5 millió ember haláláért felelősek.
Tihanyi Ervin arra hívta fel a figyelmet: az unió tagországaihoz hasonlóan Magyarországon is az a gyakorlat, hogy begyűjtik és újrahasznosítják az elektronikai berendezések hulladékait, ez a mennyiség ugyanakkor csupán 30-40 százaléka a kitermelt hulladéknak, így nagy lehetőségek rejlenek a hatékonyság növelésében – hangzott el a Kossuth Rádióban.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió
