Miért lett Pozsony Közép-Európa legkevésbé élhető fővárosa?
A pozsonyiak gyakran panaszkodnak a zaj, a szmog, illetve amiatt, hogy a forgalom a belvároson is áthalad. A főváros lakói már évek óta várnak egy elkerülő útra, egyelőre hiába. Emellett a városban a tömegközlekedés csak a föld felszínén zajlik, sokan hiányolják a metrót. Persze van, akit nem zavar a hiánya. Richard Juriš újságíró szerint egy félmilliós város nincs igazán rászorulva a földalattira. Ennek ellenére fontosnak tartja, hogy fejlődjön a tömegközlekedés, de úgy gondolja, megoldást jelentene, ha gyakrabban járnának a városi buszok.
Mások sokkal szkeptikusabbak, véleményük szerint földalatti nélkül rövidesen nagy gondok lehetnek. „A metró nagyon hiányzik, már a 70-es vagy 80-as évek óta tervezik. Emellett az Öreg Hídon át közlekedő HÉV-ről is volt szó. A metróval kapcsolatban gyakran emlegetik, hogy ha 10 éven belül nem valósul meg, összeomolhat a tömegközlekedés a városban” – mondta portálunknak ifj. Papp Sándor.
A szlovák főváros látványos fejlődésnek indult az elmúlt évtizedekben, ám a beruházókat a gyorsan megtérülő haszon ösztönzi, így az utakra, mélygarázsokra, parkolókra senki nem költ szívesen. Bartal Zoltán építészmérnök rámutatott: a város próbálja több parkoló, parkolóház építésére kényszeríteni a beruházókat, de nem sok eredménnyel. „Azt hiszem, a parkolóhelyek hiánya minden nagyvárosban probléma. Itt talán hatványozottabban, mert egyre jobban sűrűsödik a belváros” – magyarázta.
Építészeti szempontból Pozsony évszázadokon át szellősen beépített város volt. Az utóbbi években a rendelkezésre álló területeket rendre urbanizálják. Ennek ellenére a főváros lakhatás szempontjából gyengén szerepelt a felmérésben, elsősorban a kevés új lakás és beépíthető ingatlan miatt. Ligetfaluban viszonylag sok új lakóház épült, amelyek már megfelelnek az új, környezetbarát szabványoknak, ám nem kímélik a pénztárcát. A beépített területek növekedésével azonban arányosan csökken a zöldövezet, ami szintén negatívan jelent meg a felmérésben.
A gazdasági- és a demográfiai fejlődés szempontjából Pozsony jó osztályzatot kapott, mivel a város és környékére egyre jobban benépesül. Itt több a munkalehetőség, az országos átlagnál magasabb béreket kínálnak, ezért az aggasztó munkanélküliségi arány is a fővárost érinti legkevésbé. A Fico-kormány megszorító intézkedései és a válság mégis sokat rontott a vállalkozói környezeten az elmúlt időszakban, a Munkáltatók Országos Uniója (RÚZ) ezért pozitív lépéseket sürget.
Ján Oravec, a Munkáltatók Országos Uniója igazgatótanácsának tagja portálunknak elmondta: nem azt várják a kormánytól, hogy olyan tényezőket próbáljon befolyásolni, amelyre nincs módja. Ellenben felszólítják a kabinetet, hogy vállalkozói és munkáltatói környezet javítását célzó törvényeket alkosson.
A munkáltatók szerint a közelmúltban a vállalkozásokat érintő 41 törvény közül 29 volt olyan, amely negatív hatással volt a vállalkozói környezetre. Ha ezen a téren nem lesz javulás, könnyen megtorpanhat a gazdasági lendület, és ez a pozsonyiak életminőségét is tovább ronthatja.
KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ
