Miért lehet még mindig mentelmi joga Czeglédy Csabának

A rendszerváltozás óta másodszor fordult elő, hogy közvádas büntetőügyben terhelt politikus a mentelmi jog mögé bújhatott, amikor a 2019-es európai parlamenti választás előtt két héttel a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nyolc ellenzéki pártdelegáltja nemmel szavazott a költségvetési és gazdasági csalással vádolt Czeglédy Csaba mentelmi jogának felfüggesztéséről. Az NVB hat választott tagja, illetve a Fidesz és a KDNP pártdelegáltjai, az ellenzéki Munkáspárt delegáltja, tehát kilencen igennel szavaztak. Hiába kapott azonban többséget az igen, a választási eljárási törvény értelmében kétharmados többségre lett volna szükség ahhoz, hogy a testület felfüggessze a bűnszervezet irányításával, hatmilliárd forintot meghaladó költségvetési csalással és több mint százötvenmillió forint összegű gazdasági csalással vádolt egykori szocialista politikus mentelmi jogát, aki ezt úgy szerezte meg, hogy utolsó helyen felkerült a DK EP-listájára.

Az országgyűéás később egy olyan törvénymódosítást fogadott el ("lex Czeglédy"), amely arról szól, hogy a képviselőjelöltet abban az esetben, ha büntetőeljárás folyik ellene, és a vádemelés még a jelöltté válás előtt megtörtént, akkor a jövőben már nem illeti meg a mentelmi jog.

Vélelmezhető, hogy a minden jogi érvet nélkülöző NVB-s ellenzéki voksok nem egyszerűen azt célozták, hogy Czeglédy számára néhány hétre – az EP-választás eredményének jogerőre emelkedéséig – mentelmi jogot biztosítsanak. Fontosabb szempont lehetett az, hogy a DK emberének a neve rákerülhessen egy listára, amelyről bármikor előhívható.

Előfordult már, hogy egy EP-képviselőt hirtelenjében más fontos, őt haza szólító közfeladat miatt hazahívják, s a helyére mást küld a jelölő párt. Ebből a szempontból pedig, hogy ki lesz a „másik”, nincs jelentősége annak, hogy az illető csak a 36. helyen szerepelt a listán.

Jogerős büntetőítéletre várva egy EP parlamenti listán szereplés „aranyat érhet”.