Miért is állítjuk át óráinkat? - KÉSZ!
Hála néked Benjamin!
A téli és nyári időszámítás váltakozása egy amerikai úriember, Benjamin Franklin agyából pattant ki még valamikor 1784-ben,méghozzá azzal a céllal, hogy kevesebb gyertyát égessen el a lakosság. Mi pedig megfogadtuk a tanácsát, amelyhez mind a mai napig igazodunk.
A mai Szlovákia területén először még 1916-ban, az osztrák-magyar monarchia idején alkalmazták az óraátállítást, ugyanakkor megjegyzendő, hogy a az évenkénti, rendszeres téli/nyári időszámítás-váltás 1979 óta bevet szokás az országban.
Az időátállításnak természetesen pártfogói mellett ellenzői is akadnak, de európai uniós tagállamként kötelezettséget vállaltunk a téli/nyári időszámítás alkalmazására.
Az uniós tagországok ebből ugyanakkor előnye is származhat, főként ha utazásról van szó.
Pro és kontra
A legkedvezőtlenebb hatása a gyermekekre és az idősekre van, mert az óraátállítás felboríthatja bioritmusunkat. Este nem tudunk hamarabb álomra szenderülni, míg reggel az az érzésünk támad, hogy túl korán ébredünk.
De beszéljünk inkább a pozitívumokról:
• több napfény munkaidőben
• a sötétedés tolódásával csökken a közúti balesetek száma
És akkor vegyük sorjára a negatívumokat is:
• Bioritmus zavar
• Az óraátállításhoz nem igazodó országokkal fellépő kommunikációs és utazási problémák
A rossz alvóknak egy ideig eltarthat, amíg helyreáll az alvási ciklusuk. Az óraátállítás bírálói mindemellett állítják, hogy az energia-megtakarítás óráink mutatóinak átállítása ellenére is minimális, míg a pszichológusok szerint szervezetünk számára természetesebb a téli időszámítás. Vagyis nincs mese, megint át kell állnunk.
