Miért félünk a védőoltástól?

A védőoltás mint ötlet egy fontos megfigyelésen alapszik. Edward Jenner angliai sebész vette észre, hogy azok a fejőnők, akik elkapták a tehenektől a tehénhimlőt, az ennél sokkal súlyosabb betegséget, a fekete himlőt már nem kapták el. Egy enyhébb, de vélhetően hasonló betegség átvészelése után tehát jobban tud védekezni a szervezetünk akár egy agresszívebb kór ellen is. Mára sok részletet megismertünk e jelenségről, az immunrendszer működése a kutatások egyik fontos célpontja.

Bevett eljárássá vált, hogy mesterségesen gyengített kórokozókkal oltják be az embereket, hogy a fertőzésekkel szemben is védő immunrendszerünk „megtanulja”, milyen speciális molekulái vannak ezeknek. S ha a szervezet ismét találkozik hasonló kórokozókkal, az immunsejtek már képesek ellenük azonnal speciális és hatékony védekezést beindítani, s ezáltal jelentősen csökken a betegség kialakulásának a kockázata. Ezt a folyamatot aktív immunizálásnak is hívjuk, ez játszódik le a manapság használt védőoltások zöme után.

A mai oltóanyagoknak azonban nem mindegyike tartalmaz gyengített kórokozót. A kórokozó egy vagy annak inkább néhány, a fertőzésben fontos molekuláját egyre több esetben kivonják, és csupán azt oltják be. Ennek a jelentősége, hogy míg a gyengített kórokozó az oltás után aktiválódhat, és betegség alakulhat ki, a molekulákat tartalmazó vakcina esetén ez nem lehetséges. Hátrányuk is van ám ezeknek: az immunizálás sokszor gyengébb, illetve rövidebb ideig tart, mint ha gyengített kórokozót használtak volna. A legújabb védőoltásokban pedig már a molekulákat is kihagyják, csak a genetikai kódjukat oltják be, és a saját sejtjeink fogják annak alapján a megfelelő fehérjéket termelni. Az éppen most készülő koronavírus-vakcinák némelyike esetében is ezt a technológiát alkalmazzák. Ennek az az előnye, hogy gyorsabb a fejlesztés, sőt, ha befut a metodika, lényegesen olcsóbb is lesz.

Sokunkat összezavarhat, hogy egyes esetekben miért használnak még mindig gyengített kórokozót védőoltásra, például a BCG-oltásnál, amely a gyermekkori tuberkulózist hivatott megelőzni. 2012 óta a szlovák tiszti főorvos hivatala kivette ezt a védőoltást az általánosan kötelezőek közül. Azóta néhány, a társadalom peremén élő közösségben felütötte a fejét a gyermekkori tbc-járvány. Igaz, „mindössze” évi tucatnyi megbetegedésről van szó, ám ezek a felnőttkori tbc későbbi gócpontjai is lehetnek.

A másik hírhedt, gyengített kórokozót tartalmazó védőoltás a rotavírus ellen van forgalomban. Ez esetben sokszor aktiválódhat a kórokozó, megbetegítve a kisgyermeket. Körültekintő, átgondolt alkalmazása indokolt. Mindezekből mégsem vonhatjuk le azt a következtetést, hogy a védőoltások általában rosszak, annyit azonban igen, hogy az oltóanyag biztonságossága fontos kérdés.

Ne dőljünk be az álhíreknek!

A védőoltások elleni gyakori érv, hogy súlyos betegséget, például autizmust okozhatnak. Ez egy csaló tanulmány eredménye, amit azóta sokszorosan cáfoltak. A logikai összefüggés a védőoltás és az autizmus között is elég bizonytalan. Ne dőljünk be ennek! A MMR-oltás (amely többek között a kanyaró ellen is véd) kihagyása, visszautasítása járványfellángolásokat okoz. Ezt tapasztaljuk Ukrajnától Nyugat-Európáig. A beadásuk védi a közösséget a járvánnyal szemben. A védőoltás járvány elleni eredményessége egyértelmű, a mellékhatások eltörpülnek az egyéni, sőt, közegészségügyi terhek mellett.

Gyakran vádolják a gyógyszeripart, hogy védőoltásaik révén higanyvegyületekkel mérgezi az embereket, illetve hogy valamiféle csipeket ültetnek be. Ezek sem állják meg a helyüket. Egyrészt a csipbeültetés extrém drága lenne, másrészt az értelmét is nehezen látni. A szociális média világában sokkal egyszerűbben lehet több és értékesebb információt gyűjteni a fogyasztási szokásainkról, mint valamiféle beültetett csipekkel.

Mérgező vegyületek sincsenek az oltóanyagokban. Ellenkezőleg: az oldat baktériumokkal történő megfertőződését igyekeznek megakadályozni, például a szemcseppekben is használt tartósítóanyagokkal (ezek egyike-másika tartalmazhat molekuláris kötésben higanyt, ami így másképpen viselkedik, mint a folyékony, fémes forma).

Legnehezebben cáfolható érv talán a védőoltások ellen, hogy profitot termel a gyártóinak. Valóban profitot termel, csakúgy, mint minden más termék, nemcsak a gyógyszeripar területén. Ez nem szabad, hogy indok legyen a társadalmi elutasításra! Ettől még hatásosak és fontosak. A védőoltások kormányok általi beszerzését persze már vizsgálhatja a civil kontroll.

Az új típusú koronavírus ellen is gőzerővel zajlik a vakcinafejlesztés. Mint már korábban írtam, ebben az esetben új metodikával is próbálkoznak, hogy minél gyorsabban elkészüljenek az oltóanyaggal. A metodika komoly molekuláris biológiai, genetikai tudáson alapul, ami szintén nem lehet könnyen átlátható a legtöbb ember számára. Ezért kiváló táptalajt nyújt a rémhírek, álhírek terjesztésére. Sokan attól tartanak, hogy genetikai manipulációt lehet végrehajtani emberek tömegein. Az ilyen módszer azonban nagyon bonyolult lenne, még a legnagyobb laboratóriumok sem lennének képesek rá. Jelenleg semmi okunk félni az oltásoktól, a kapkodás azonban rejthet magában veszélyeket.

A kapkodás, a nehezen átlátható, kaotikus intézkedések csak tetézik a bajt. A védőoltások általános, növekvő elutasítása lehet az egyik legsúlyosabb, hosszú távú következménye a jelenlegi világjárványnak, pontosabban a hozzá kapcsolódó intézkedéseknek. Nemcsak a koronavírus elleni védőoltásra gondolok, hanem általában a vakcinákra. A másik negatív következmény, hogy jelenleg számos – főleg szegényebb – országban egy egész generáció kimarad az eddig kötelezően beadott védőoltásokból. Emiatt újabb, régen nem látott járványok lángolhatnak fel. Ne így legyen!