Megvilágosodik a múmiák sorsa

A kiállítás ötletét a British Museumban hét éve bemutatott tárlat adta (Journey into the Mummy, Utazás a múmiába címmel - árulta el Baán László, az intézmény igazgatója. Ennek előzménye az 1973-ban a Manchesteri Egyetemen indult múmia-projekt volt, amely a modern kutatások egyik legfontosabb mérföldkövének számít. A program kidolgozta az egyiptomi múmiák interdiszciplináris vizsgálatának módszertanát, többek között az orvostudomány, az antropológia vagy a vegyészet releváns metódusait felhasználva. 

A budapesti tárlat segít megismerni az egykor élt egyiptomiak hitvilágát, a mumifikálás technikáját, a korszak halotti művészetét, de az arcrekonstrukciónak (Hortesznaht) köszönhetően a látogatók azt is megtudhatják: hogyan nézett ki a több ezer évvel ezelőtt elhunyt emberek egyike. A bemutatóhoz kapcsolódó háromdimenziós film átfogó képet ad arról, hogyan és milyen módszerekkel vizsgálták a négy múmiát és milyen eredményeket értek el a szakemberek a kutatások során - írja a - írja a múlt-kor.hu.

A Szépművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött négy múmiáról eddig keveset tudtak a szakemberek. A Rer néven ismertről a vizsgálatok során kiderült, hogy egy 20 és 24 év között, az i.e. 4-3. században elhunyt nő lehetett, akinek halálát erős fizikai trauma okozta. A testét ép bandázsok fedő múmiáról korábban azt feltételezték, hogy gyermekkorában hunyt el, a kutatás azonban ezt egyértelműen cáfolta.

A kiállításon a négy tematikus (demográfia az ókori Egyiptomban, az egyiptomi mumifikálás technikája, az egyiptomi múmiák külső díszei, a személyiség ábrázolása az ókori egyiptomi művészetben) egységen belül megjelennek a múmiák kutatásában alkalmazott vizsgálati módszerek és azok elsődleges eredményei.  A Budapest Múmia Projekt kutatásai ezzel nem fejeződtek be: a szakemberek újabb és újabb vizsgálati módszereket felhasználva igyekeznek még többet megtudni Hortesznahtról és három társáról.