Megtalálták az alfa hím unokaöccsének fővárosát?

A Távol-keleti Szövetségi Egyetem, valamint az Orosz Tudományos Akadémia régészei a Bajkálon túli területen, a Hirhiri-folyó torkolatánál folytatnak ásatásokat, ahol a 13. század elején egy mongol település létesült. A feltételezések szerint ez volt Dzsingisz-kán testvérének, Dzsocsi-kaszarnak, valamint unokaöccsének, Iszunke kánnak a "fővárosa". Iszunke Dzsingisz kán 1220-ban Közép-Ázsia ellen indított nyugati hadjárata során tanúsított vitézségéért érdemelte ki az uradalmat.

A településen körülbelül száz vályogházban laktak a mesteremberek, tőlük valamivel távolabb voltak az elit birtokai. A Hirhiri-folyótól 350 méterre nyugatra helyezkedett el az erődítmény, amelynek középpontjában, egy mesterséges dombon helyezkedett el a kán vályogtéglából emelt, díszes cserepekkel fedett palotája.

"Iszunke-kán feltételezett földi maradványai az egykori uradalom területén, egy igen gazdag temetkezés feltárásakor kerültek napvilágra" - hangsúlyozza az expedíció közleménye, amely szerint a tervezett DNS-vizsgálatokat oroszországi és külföldi laboratóriumokban egyaránt elvégzik.

Dzsingisz kán, eredeti nevén Temüdzsin (1162 - 1227. augusztus 18.) mongol nagykán és katonai vezető, Kubiláj kánnak, a Jüan-dinasztia alapítójának és első császárának a nagyapja. Egyesítette a mongol törzseket és megalapította a Mongol Birodalmat, elfoglalva Ázsia legnagyobb részét, beleértve Kínát, Oroszországot, Perzsiát, a Közel-Keletet és Kelet-Európát is. Ez volt a világtörténelem legnagyobb összefüggő területű birodalma. A Mongol Birodalom 1280-ban a Japán-tengertől a Kárpátokig, Kína déli határaitól a Léna-folyó forrásvidékéig terjedt. Területe megközelítőleg 15,7 millió négyzetkilométer volt.

Oxfordi genetikusok egy közelmúltban megjelent könyvben a történelem legsikeresebb alfa hímjének nevezik a mongol hódítót.  A kutatók szerint Dzsingisz kán 16 millió most élő földi lakos ősének tekinthető.

Bryan Sykes, az Oxfordi Egyetem genetika professzora Ádám átka (Adam’s Curse) című könyvében Y-kromoszóma vizsgálatok alapján azt állítja, hogy Dzsingisz „szuper Y” kromoszómája széles körben fennmaradt, sőt, elképzelhető, hogy még a Brit-szigetek lakóinak egy része is a nagy kán leszármazottjának vallhatja magát. (Ennek igazolására az egyetem genetikai tesztlehetőséget biztosít az érdeklődőknek.)

Bryan Sykes ezt megelőzően Közép-Ázsiában végzett Y-kromoszóma vizsgálatokat. Az Y-kromoszóma tulajdonképpen változatlan formában öröklődik apáról-fiúra. A kutatók azt találták, hogy egy bizonyos Y-kromoszóma típus, „ujjlenyomat”, a vizsgált közép-ázsiai férfi lakosság 8 százalékában megtalálható.

A szokatlan eredmény azt sugallta, hogy mindnyájan egy nagyon távoli közös őstől származhatnak. Az Y-kromoszómán végbement apró változások alapján a tudósok megállapították, hogy ez a közös ős valószínűleg a 12-13. században élt.

Ebben az időben a világ legnagyobb birodalma a Mongol Birodalom volt. A fennmaradt emlékek szerint negyven éven át tartó hódításai során Dzsingisz kán kegyetlenül bánt a leigázott népekkel: miután a férfiakat leölette, a nőket megerőszakolta.

Dzsingisz kán alfa hím mivoltához bizonyítékot szolgáltatott a pakisztáni Hazara törzs is, akik Dzsingisz kántól származtatják magukat. A törzs férfitagjainál a „szuper Y” kromoszóma szintén megtalálható volt, míg a környező népeknél, akiknek eredetmondájában a mongol kán neve fel sem merül, nem találták a kromoszómát.

A végső bizonyítékot Dzsingisz-kán sírjának megtalálása szolgáltathatná. Az elmúlt években egyébként számos, nagy reményű expedíció indult a sír felkutatására.