Megtalálhatták a mohácsi csata döntő összecsapásának helyszínét
Megtalálták az 1526-os mohácsi csata által érintett - Brodarics István, II. Lajos kancellárja krónikájában Földvár néven említett - település maradványait Majs keleti határában a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) régészei - mondta el Bertók Gábor régész az MTI-nek a helyszínen tartott bejárás előtt pénteken.
A mohácsi ütközet kutatásának egyik alapvető problémája, hogy a történeti források szemtanúk beszámolóin alapulnak, így azok nem adnak teljes rálátást az eseménysorra, a történészek által megrajzolt csatatérképek között nincs két egyforma.
A JPM, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE), valamint a fémkeresők és biztonságtechnikai eszközök értékesítésével foglalkozó Detect Max Hungary Kft. immár 2016 tavasza óta a hadszíntérkutatás módszereivel, régészek irányítása mellett fémkeresősök alkalmazásával keresi az ütközet központi helyszínét.
Bertók Gábor a kutatás új eredményéről elmondta, hogy Brodarics István, - aki szemtanúja volt az eseményeknek - leírása szerint a korabeli Földvár település közvetlen közelében zajlott le "a csata egyik kulcsfontosságú összecsapása". Az egykori Földváron a királyi nehézgyalogság harcolhatott és a török ágyúk egy része is az akkori falu környékén helyezkedett el.
A fellelt korabeli település közeléből mintegy 200, zömmel a 16. századból származó hadilelet került elő a fémkeresős kutatásoknak köszönhetően, köztük a magyar seregben küzdő szövetséges lengyelek pénzérméit is.
"Kiemelendő a leletek közül még falu nyugati vége közelében előkerült két I. Szulejmán-arany, valamint egy 16. századi vaseszközlelet, amely feltehetően a falu lakói által a csata előtt elrejtett eke alkatrészeiből és mellette egy bárdból állt. Emellett százas nagyságrendben találtak nyílhegyet, egyéb puska- és tüzérségi lövedék maradványokat, valamint egy golyóöntő formát is az érintett területen" - sorolta a jelentősebb leleteket a régész.
Mindezek eredményeként sikerült azonosítani Majs keleti határában egy korabeli egyutcás települést, ahol harminc méteres közönként összesen nyolc, mintegy 35 négyzetméter alapterületű házra, portára utaló jeleket találtak - mondta.
Hozzátette, hogy a település azonosításához a fémkeresők és a térképforrások használatán túl a 2009-ben elkezdett kutatási projekt keretében lézerszkennerrel végzett légi és kézi magnetométeres felmérést, valamint felszíni leletgyűjtést is végeztek.
A kutatás távlati, az ütközet 500. évfordulóig kitűzött céljairól Bertók Gábor elmondta, hogy Földvár megtalálásával várhatóan könnyebb lesz behatárolni a mohácsi ütközet központi helyszínét és a több tízezer ember maradványait rejtő - jelenleg ismeretlen elhelyezkedésű - tömegsírok helyeit is azonosítani tudják majd.
Egyúttal azt is jelezte, hogy ehhez megfelelő anyagi támogatásra is szükség lesz, mivel az eddigi kutatásokat kisebb pályázati forrásokból, valamint a résztvevők önkéntes munkája segítségével valósították meg.
Az 1526. augusztus 29-én megvívott mohácsi csatában II. Lajos magyar király 25 ezer fős serege került szembe az Oszmán Birodalom mintegy 60 ezres, Szulejmán szultán és Ibrahim nagyvezír parancsnoksága alatt álló haderejével. A mohácsi vereség egyik következményeként az ütközet után 15 évvel később, 1541-ben az ország három részre szakadt és ezzel kezdetét vette a másfél évszázados török hódoltság korszaka.
