Megfigyelték a Chariklo kisbolygó gyorsan változó gyűrűit
Először mutatott ki emberi időskálán érzékelhető változásokat az 1997-ben felfedezett Chariklo kentaur-típusú kisbolygó körüli kettős gyűrűrendszerben egy nemzetközi kutatócsoport magyar kutatók részvételével - közölte a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont az MTI-vel.
A közlemény szerint a változásokat a James Webb-űrtávcsővel fedezték fel. A mérések szerint a rendszer két gyűrűje egymáshoz képest ellentétes irányú fejlődést mutat. A megfigyelés egyben az első sikeresen előre jelzett és végrehajtott csillagfedési mérés volt a James Webb-űrtávcsővel.
Az Andalúz Asztrofizikai Intézet (IAA-CSIC) által vezetett kutatócsoport eredményeit a Science Advances című tudományos folyóiratban publikálták. Emlékeztettek: alig több mint egy évtizeddel ezelőtt a gyűrűrendszereket még kizárólag a Naprendszer óriásbolygói - a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz - sajátosságának tekintették. Ezt a képet árnyalta 2013-ban a Szaturnusz és az Uránusz pályája között keringő Chariklo gyűrűinek felfedezése. (Nevét a görög mitológiából, Kheirón kentaur felesége, Kharikló nympha után kapta.) A mindössze 250 kilométer átmérőjű, úgynevezett kentaur típusú kis égitest körül két keskeny és sűrű gyűrűt azonosítottak a csillagászok. A két gyűrű a Brazília északi és déli határfolyói után az Oiapoque és Chuí beceneveket kapta. Szélességük mindössze 3–7 kilométer.
A kutatók 2022. október 18-án figyelték meg a Chariklo gyűrűinek csillagfedését a JWST-vel. A csillagfedés (okkultáció) során azt mérik, miként csökken egy csillag fénye, miközben előtte elhalad a vizsgált égitest. A most megjelent tanulmány első alkalommal mutatta ki, hogy a Chariklo gyűrűrendszere mindössze néhány év alatt is jelentős változásokon mehet keresztül. A JWST adatait az elmúlt évtizedben végzett más csillagfedések eredményeivel összehasonlítva a két gyűrű ellentétes irányban változik: a belső gyűrű átlátszatlansága 30-40 százalékkal nőtt, míg a külsőé drámaian csökkent. Ez a váratlan viselkedés arra utal, hogy a Chariklo gyűrűrendszere dinamikus és a korábban feltételezettnél összetettebb fizikai folyamatok is szerepet játszhatnak benne.
A közlemény szerint a tanulmány jelentős technológiai előrelépést is jelent: ez volt az első olyan csillagfedés, amelyet kifejezetten a JWST-vel történő megfigyelés céljából jeleztek előre és terveztek meg, majd sikeresen megfigyeltek az űrtávcsővel.
Mivel a Chariklo a Földről nézve egy sűrű csillagmezőn halad át, a közeljövőben várhatóak további csillagfedések is, melyek további információval fognak szolgálni a gyűrűk néhány éves időskálán történő változásáról - írták a HUN-REN CSFK közleményében.
