Megdöbbentő brutalitás: emberi harapásnyomok az áldozatokon

ma7 2019. január 11., 08:44

Egy átlagember nem képes akkorát harapni egy másikba, hogy kiserkenjen a vére. Mégis elég gyakoriak az olyan támadások, amikor a tettes vadállatként marcangolja az áldozatát. Az ilyen típusú agresszió célpontjai szinte mindig gyerekek vagy bántalmazott nők. 

Fotó: MTI

A harapásnyomok jelentőségével a rendőrök nagyon sok esetben nincsenek tisztában.

Bizonyos harapásnyomokat ugyanis a hozzá nem értők könnyen más jellegű, akár balesetből eredő sérülésnek nézhet.

Az sem segít az esetek felderítésében, hogy a gyermekek – akik tipikus áldozatok – sokszor el sem tudják mondani, hogy mi történt velük. Ilyenkor létfontosságú, hogy a rendőr felismerje, milyen sérülést lát.

A maradandó harapásnyom nagy fájdalommal jár. Gyermekbántalmazásnál nem védekezhet az elkövető azzal, hogy ez csak egy játék volt, úgyse fájt a gyereknek. Ha harapásnyom maradt, akkor az kínzás volt – mondta Ajang Farid dunakeszi előadásán, melynek részletét a Duna Televízió Kékfény című műsora közölte.

Nem most kezdtek el harapni az elkövetők

Dr. Faridról a Kékfény tíz éve készített riportot, egy akkoriban nagy felháborodást keltő gyermekbántalmazási ügy kapcsán, amelyben ő volt a szakértő.

Egy két éves kislányt harapásokkal kínzott az apja. Dr. Farid akkor arról beszélt, hogy szeretné minél szélesebb körben megismertetni az emberekkel, hogy mik a harapásnyomok és hogyan néznek ki, mert az információhiány miatt nagy valószínűséggel sok eset marad rejtve. Tíz évvel később Dr. Farid azt mondta: úgy érzi, volt értelme a munkájának.

A doktor elmondta, a fogorvoslás a munkája, az igazságügyi szakértés pedig a szenvedélye. „Értelmes dolgokat próbálok tenni a társadalomért” – mondta. Iráni származású, ő maga Bécsben született, ott is nőtt fel. Magyarországra a Semmelweis Egyetemre jött tanulni, majd az Egyesült Államokban képezte tovább magát, és végül Budapesten vert gyökeret. A tengerentúlon nagyon sok az igazságügyi orvos szakértő, Európában viszont kevesen vannak. Az volt a hivatása, hogy Magyarországon szolgáljon ezen a területen – fogalmazott.


Csak akkor hatékony módszer, ha kevés a lehetséges elkövetők száma

Amerikában rendelkezik a legnagyobb múlttal az igazságügyi fogorvostan. Így kapták el minden idők leghíresebb sorozatgyilkosát, Ted Bundyt,

aki a ’70-es években legalább 30 nőt ölt meg. Egyik áldozatát megharapta – ez buktatta le. A szakértő Dr. Farid egyik kinti mentora volt.

A harapásnyom alkalmas arra, hogy azonosítani lehessen az elkövetőt, de csak korlátozottan – mondja a doktor.

Nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ez olyan, mint az ujjlenyomat vagy a DNS, de alakulhatnak ki zártkörű helyzetek, mondjuk egy családon belüli erőszak, ahol az a kérdés, hogy anya vagy apa harapott. Volt egy ilyen eset. Ott egyértelműen meg lehetett mondani a nyomokból, hogy az apa harapta a gyereket – mondta a szakértő.

Tehát a harapásnyomnak csak akkor van bizonyító ereje, ha a rendőrség előbb leszűkíti a lehetséges elkövetők körét.

3-5 ember közül nagy valószínűséggel meg lehet mondani, hogy kinek a fognyoma illik a harapásba,

de 20-30 közül már sokkal nehezebben. Rendkívül fontos, hogy akik először észlelik a harapásnyomot, a lehető legrövidebb időn belül eljuttassák a nyomokat a szakértőhöz. Dr. Farid szerint nagyjából egy hét után a fő bizonyíték elveszik.

A harapásnyomok öt csoportra oszthatók. Az egyes és kettes még nem üti át a bőrt, a hármas már igen, a négyes a szakítás, az ötös pedig a legsúlyosabb, a tépés. Ebben az esetben a támadó darabokat szaggat ki a testből, ezért nem maradnak értékelhető fognyomok.

Thaiföldön egy Farkas nevű katona marcangolt

Felmerül a kérdés, milyen ember az, aki ilyenre képes? Aki vadállat módjára marcangolja az áldozatát. Mert a civilizált ember – mondja a szakértő – alapvetően nem tud ekkorát harapni.

Egy korábbi kutatásban tíz embert elaltattak, másik tíz embernek pedig akkorát kellett beléjük harapni, amekkorát csak tudtak. Senkinek sem sikerült első vagy második csoporton túli sérülést okozni. Szóval ahhoz, hogy valaki átüsse az áldozat bőrét, óriási agresszió szükséges – szögezte le Dr. Farid.

Az egyik legbrutálisabb eset Thaiföldön, egy strandon történt. Egy amerikai katona fürdés közben meg akarta erőszakolni a kolléganőjét, és közben olyan brutálisan megharapta, hogy a mentők először azt hitték, cápatámadás történt.

Ironikusan nem cápa, hanem egy Wolf nevű katona követte el, vagyis magyarul Farkasnak hívták. Amikor a bíróság megkérdezte tőle, hogy miért tette, azt mondta: nem tudja, de nagyon sajnálja. Nyilvánvalóan sokat ivott előtte – idézte fel az esetet a fogszakértő. Ismertette, hogy az esetek 99 százalékát az alkohol okozhatja, amely felerősíti az agressziót.

Óriási az orvosok felelőssége

Magyarországon évente 5-10 harapásos eset jut a hatóságok tudomására, ami a fogszakértő szerint valószínűleg csak a jéghegy csúcsa. A harapásos esetek ugyanis jellemzően nemi erőszak vagy gyerekbántalmazás kapcsán fordulnak elő, és pont ezek az ügyek azok, ahol amúgy is rejtve marad az tettesek többsége.

Azok a nyomok, amelyek eljutnak a szakértőkhöz, általában megdöbbentően brutálisak.

A gyerekek kínzását az orvosoknak kellene észrevenni, a kötelező vizsgálatok alkalmával.

Csakhogy – a rendőrökhöz hasonlóan – képzés nélkül nehezen ismerhetik fel a nyomokat, és gondolhatják azokat balesetből származó ütésnek vagy kutyaharapásnak. Dr. Farid az orvosi egyetemen is tart előadásokat. „Óriási felelősségünk van, mint orvosok, hogy meg tudjuk védeni az utánunk következő generációt” – húzta alá.

A doktor nem csak Magyarországon tart előadásokat. Az elmúlt három hónapban járt például New Yorkban és Jeruzsálemben is. Négy nyelven beszél, szakértelme kiemelkedő és ritka. Az egész világon összesen 600 olyan igazságügyi fogászszakértő van, aki bűnügyekkel foglalkozik.

Forrás: hirado.hu
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS