Másfélfok: a "trópusi éjszakákon" az emberi szervezet képtelen rendesen kipihenni magát
Az újabb hőhullám kibontakozásakor a nappali csúcshőmérsékletek mellett arra is érdemes odafigyelni, hogy ad-e enyhülést az éjszaka: ha a hőmérséklet hajnalra sem csökken 20 Celsius-fok alá, megjelennek a "trópusi éjszakák", amikor az emberi szervezet képtelen rendesen kipihenni magát - hívta fel a figyelmet pénteki cikkében a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál.
Mint írták, Kis Anna és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói az elmúlt fél évszázad mérési adatai alapján kimutatták, hogy az ezredforduló óta országos területi átlagban háromszorosára nőtt a "trópusi éjszakák" gyakorisága, és egyre hosszabb időszakot fognak át a nyárból.
Hangsúlyozták: az egészségügyi hatások kapcsán gyakran a nappali magas hőmérsékleteket emelik ki, és a rekordoknál is sokszor ezeket kíséri nagyobb figyelem, viszont nem szabad elfelejtkezni az éjszakai minimum értékek meghatározó szerepéről sem, ugyanis az éjjeli alvás során az emberi test pihen, és ekkor kezd enyhülni a forró nap okozta stressz, azonban ha éjszaka is túl meleg van, ez a szükséges regenerálódás elmaradhat, aminek következtében alvászavar, illetve szív- és érrendszerre ható stressz alakulhat ki.
A cikk szerint az 1971-1990 közötti időszakban az ország nagyjából felén egyáltalán nem volt jellemző a trópusi éjszaka, az első és az utolsó előfordulás között pedig rendszerint nem telt el több harminc napnál. Az elmúlt húsz évben már szinte minden országrészben jegyeztek fel ilyen éjszakát, több térségben pedig 40-50 napra nőtt az első és az utolsó eset közötti idő.
Az egyes évek lefutása ugyanakkor jelentősen különbözhet - hívták fel a figyelmet, kiemelve, hogy a kiugróan meleg 2024-ben már június első harmadában megjelentek a trópusi éjszakák az ország déli részén, a hónap végére pedig szinte az egész országot érintették. 2025-ben csak június végén jelentkeztek először, és északkeleten sok helyen egész nyáron elmaradtak - fűzték hozzá.
- hangsúlyozták.
Kiemelték, hogy a városi hőszigethatás tovább erősíti az éjszakai meleget, ugyanis a beton és az aszfalt nappal elnyeli a napsugárzást, este pedig visszasugározza a felhalmozott hőt. A viszonylag kevés növényzet és vízfelület eközben csak korlátozottan segíti a lehűlést. A városokban ezért több természetalapú megoldásra és kék-zöld infrastruktúrára van szükség - hívták fel a figyelmet.
A globális felmelegedés miatt várhatóan a napi minimum-hőmérséklet is növekedni fog a következő évtizedekben, ám ennek mértéke nagymértékben attól függ, hogy mikor veszi kezdetét az üvegházgáz-kibocsátás mérséklése és milyen konkrét forgatókönyv valósul majd meg az évszázad végéig - hangsúlyozták.
Annak érdekében, hogy a trópusi éjszakák sokasodásának valószínűségét csökkenteni lehessen, minél hamarabb kellene elkezdeni a jelentős kibocsátáscsökkentést, melyet lehetőleg minél gyorsabban és minél kevesebb fosszilis energiaforrás felhasználásával kell végrehajtani - írták.
