Már újra sínen van a magyar luxusbüfé
BUDAPEST. Budapestről indul újra az Orient Express utóda, és végállomása nem Isztambulban, hanem Teheránban lesz. A Budapest-Teherán vonalon hamarosan induló Orient expressz előzményeit elevenítette fel a Kossuth Rádió Szombat reggel című műsorában Illés András történész.
Illés András történész, muzeológus a Szombat reggelben azt mondta, úgy tudja, évente öt járat közlekedik a két város között, az út pedig két hétig tart.
A Kossuth Rádiónak nyilatkozó szakember elmondta, az Orient Express elnevezést olyan, magas színvonalú szolgáltatásokat és kényelmet biztosító vonatokra használják, amelyek Európából Ázsia peremére, illetve a földrész belsőbb részei felé közlekednek. Az eredeti Orient Express 1883-ban indult útra, és a Párizs-Isztambul vonalon szállította utasait.
A járat beindításában a belga Georges Nagelmackers vállalkozóé volt a főszerep. Többek között a belga uralkodó, II. Lipót támogatásával és amerikai inspirációra hozta létre a Nemzetközi Vasúti Hálókocsi Társaságot.
A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum munkatársa elmondta még, hogy a klasszikus Orient Express csak első osztályú kocsikkal közlekedett egészen 1939-ig. A vagonok rendkívül fényűzően voltak berendezve, amelyek tulajdonképpen gördülő luxuslakosztályok voltak. A szerelvények általában hálókocsikból, szalon- és étteremvagonból, valamint a személyzeti vonatrészekből álltak.
A manapság közlekedő orient expresszek nosztalgiajáratok, és alapvetően régi kocsik alkotják őket. Magyarországnak is van egy több mint százéves étkezővagonja, amely a közlekedési múzeum tulajdona, és a közelmúltban újra forgalomba állították. Korábban, a felújítása előtt a múzeum büféjeként üzemelt. Mint Illés András elmondta, nem kizárt, hogy a magyar étkezőkocsi a Budapest-Teherán járatnak is része lesz.
Az eredeti járat fikciós történeteket is inspirált, az Agatha Christie Gyilkosság az Orient expresszen című regénye, és az abból 1974-ben készült film több valós eseményekből indul ki. 1929-ben például a Balkánon, Isztambultól 100 kilométerre a méteres hóban elakadt a szerelvény. A filmben pár órát vesztegelnek, a valóságban tizenegy napig állt a vonat, ezért az élelmet és a tüzelőt a környező falvakból kellett beszerezni.
Egy másik érdekes történet egy magyar grófhoz kapcsolódik, aki úgy maradhatott életben, hogy belefeledkezett az érsekújvári cigányzenekar muzsikájába, és lemaradt a vonatról. Az elszalasztott vonat ugyanis később balesetet szenvedett, amelyben a magyar úr kocsija összezúzódott.
A régi Orient Expressnek nagyon híres utasai, korabeli sztárok és uralkodók is. A történész többek között megemlítette a franciák által az első világháború alatt kémkedésért kivégzett bártáncosnőt, Mata Harit, az első világháborús arab nemzeti felkelés egyik főszereplőjét, a filmeseket is megihlető Arábiai Lawrence-t, IV. Károly magyar királyt és Theodore Roosevelt amerikai elnököt is.
A Kossuth Rádiónak nyilatkozó szakember elmondta, az Orient Express elnevezést olyan, magas színvonalú szolgáltatásokat és kényelmet biztosító vonatokra használják, amelyek Európából Ázsia peremére, illetve a földrész belsőbb részei felé közlekednek. Az eredeti Orient Express 1883-ban indult útra, és a Párizs-Isztambul vonalon szállította utasait.
A járat beindításában a belga Georges Nagelmackers vállalkozóé volt a főszerep. Többek között a belga uralkodó, II. Lipót támogatásával és amerikai inspirációra hozta létre a Nemzetközi Vasúti Hálókocsi Társaságot.
A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum munkatársa elmondta még, hogy a klasszikus Orient Express csak első osztályú kocsikkal közlekedett egészen 1939-ig. A vagonok rendkívül fényűzően voltak berendezve, amelyek tulajdonképpen gördülő luxuslakosztályok voltak. A szerelvények általában hálókocsikból, szalon- és étteremvagonból, valamint a személyzeti vonatrészekből álltak.
A manapság közlekedő orient expresszek nosztalgiajáratok, és alapvetően régi kocsik alkotják őket. Magyarországnak is van egy több mint százéves étkezővagonja, amely a közlekedési múzeum tulajdona, és a közelmúltban újra forgalomba állították. Korábban, a felújítása előtt a múzeum büféjeként üzemelt. Mint Illés András elmondta, nem kizárt, hogy a magyar étkezőkocsi a Budapest-Teherán járatnak is része lesz.
Az eredeti járat fikciós történeteket is inspirált, az Agatha Christie Gyilkosság az Orient expresszen című regénye, és az abból 1974-ben készült film több valós eseményekből indul ki. 1929-ben például a Balkánon, Isztambultól 100 kilométerre a méteres hóban elakadt a szerelvény. A filmben pár órát vesztegelnek, a valóságban tizenegy napig állt a vonat, ezért az élelmet és a tüzelőt a környező falvakból kellett beszerezni.
Egy másik érdekes történet egy magyar grófhoz kapcsolódik, aki úgy maradhatott életben, hogy belefeledkezett az érsekújvári cigányzenekar muzsikájába, és lemaradt a vonatról. Az elszalasztott vonat ugyanis később balesetet szenvedett, amelyben a magyar úr kocsija összezúzódott.
A régi Orient Expressnek nagyon híres utasai, korabeli sztárok és uralkodók is. A történész többek között megemlítette a franciák által az első világháború alatt kémkedésért kivégzett bártáncosnőt, Mata Harit, az első világháborús arab nemzeti felkelés egyik főszereplőjét, a filmeseket is megihlető Arábiai Lawrence-t, IV. Károly magyar királyt és Theodore Roosevelt amerikai elnököt is.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió
