Már a szlovák juhtúró sem a régi
Szlovákia nem sok agrárunikummal büszkélkedhet. Ezek egyike és nemzetközileg is számon tartott terméke a juhtúró vagy gyakrabban használt nevén a brindza.
Az Állami Élelmiszeripari Felügyelethez azonban az utóbbi időben számtalan panasz érkezett a juhtúró minőségével kapcsolatban. Az ellenőrzés során megdöbbentő tények derültek ki.
A nemzet büszkeségének tartott tejtermék, amely kizárólag juhtejből készülhetne nem csekély mértékben tehéntúrót is tartalmazott. A 100 százalékos brindzában történetesen csak 61,7 százalék volt a juhtúró, míg a Slatina félzsíros juhtúróban az előírt 50 százalék helyett mindössze 15,2 százalék volt a juhtúró aránya. A Felügyelet eddigi szokásával ellentétben azonnal nyilvánosságra is hozta azoknak a cégeknek a nevét, ahol ez a hamisítás megtörtént. Ők persze nehezményezik ezt, a jó hírnevük megsértését emlegetik, viszont a konkrét válaszok helyett csupán annyit ismernek el, hogy termékeik nem ártalmasak az egészségre.
Az utóbbi évtizedekben a szlovákiai állattenyésztés válságba került és a juhtenyésztés csak az utóbbi néhány évben eszmélt fel ismét. De így is előfordul, hogy nincs elegendő juhtej, ezért tehéntejjel kell pótolni.
Szlovákia Brüsszelben azt is elérte, hogy a juhtúróban bizonyos mennyiségig tehéntúró is lehet. Hab a tortán, hogy gyakran még a tehéntej sem szlovákiai eredetű, hanem Lengyelországból és Csehországból érkezik, de Magyarországról is importálnak kecske- és juhtejet. A hamisítás hátterében a csökkenő felvásárlási és a növekvő eladási árak állnak. A kereskedők kevesebbet akarnak fizetni a termékért, miközben több mint száz százalékkal drágábban hozzák piacra a juhtúrót.
Elszomorító az is, hogy már két évszázada nincs központilag szervezett bacsóképzés, az ismeretek nemzedékről nemzedékre hagyományozódnak és a korszerű eljárásokat a mai juhászok és bacsók nem ismerik. Hét éve indítottak egy középfokú juhászképzést Poroszkán (Pruské) az ottani mezőgazdasági szakközépiskolában, de eddig még senki sem jelentkezett a szakra.
