Magyarország újra megnyitja Bős-Nagymaros ügyét
BÕS, NAGYMAROS. Elsősorban a Szigetköz egykori szépségét szeretné viszontlátni a magyar kormány a Bős-Nagymaros kapcsán újrakezdett tárgyalások eredményeként.
Újra tárgyal a kormány a több évtizede vitákat gerjesztő bős-nagymarosi vízlépcsőről. A magyar kabinet ismét megnyitja a dossziét, a szlovák félvállalja a tárgyalások folytatását – jelentették be még múlt hétfőn.
Szabó Marcel, a határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztos a 180 percben elmondta, a cél az, hogy végre átültessék a gyakorlatba a hágai Nemzetközi Bíróságnak az ügyben hozott 1997-es ítéletét. A biztos hangsúlyozta, annyira sok kérdést kell rendezni, hogy több lépcsőben próbálnak megegyezni Szlovákiával. „A legfontosabb és legelső kérdés az hogy mit csináljunk a jelenleg működő létesítményrendszerrel, hogyan lehet azt környezetbarát, természetbarát módon üzemeltetni” –mondta Szabó Marcel.
A szakember szerint abban elvileg egyetértés van Pozsonnyal, hogy több szakaszra kell osztani az ítélet végrehajtásáról szóló tárgyalásokat, ami önmagában is előrelépés. „Hiszen olyan komplikált kérdéseket kellene különben napirenden tartani, hogy hogyan lehet transzferábilis rubelben – ugyanis a ’77-es szerződés így határozza meg eredetileg – a felek között az elszámolást megtenni, mondjuk, azon beruházásokkal kapcsolatban, amelyeket ’82-ben végeztek” – mondta Szabó Marcel. Hozzátette: most ezeket a kérdéseket „messzebb kell tolni, és sokkal inkább a természeti környezet helyreállítására, a környezetvédelemre kell koncentrálni”. Fokozatosan, hosszú átmenetet követően vissza kell adni a szigetközi természetnek azt a szépséget, ami valaha – mondta a miniszteri biztos.
A megállapodások két fő lépcsőjének egyike a jelenlegi, Szlovákia által üzemeltetett, de közös tulajdonban lévő létesítményrendszer működési feltételeinek tisztázása. „Hiszen közös tulajdonunkról van szó, és közös felelősségünk ennek természet- és környezetbarát üzemeltetése”. Ez a kérdés a jelenre és a jövőre vonatkozik, a hágai döntés értelmében a létesítmény működtetéséről a magyar és szlovák félnek kell megegyeznie. Ha ebben sikerül megállapodni, akkor lehet a múltra koncentrálni: többek között a számlák rendezésére és a kártérítésre – mondta Szabó Marcel, aki hangsúlyozta, hogy az egyeztetések eredményeként semmilyen új létesítmény nem jön létre, iylentől biztosan nem kell tartani.
Amíg azonban a bősi vízi erőműről nincs megegyezés, addig annak üzemeltetése a hágai Nemzetközi Bíróság és a magyar fél szemében nem számít teljesen jogszerűnek – mondta a 180 percben Szabó Marcel kormánybiztos.
Szabó Marcel, a határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztos a 180 percben elmondta, a cél az, hogy végre átültessék a gyakorlatba a hágai Nemzetközi Bíróságnak az ügyben hozott 1997-es ítéletét. A biztos hangsúlyozta, annyira sok kérdést kell rendezni, hogy több lépcsőben próbálnak megegyezni Szlovákiával. „A legfontosabb és legelső kérdés az hogy mit csináljunk a jelenleg működő létesítményrendszerrel, hogyan lehet azt környezetbarát, természetbarát módon üzemeltetni” –mondta Szabó Marcel.
A szakember szerint abban elvileg egyetértés van Pozsonnyal, hogy több szakaszra kell osztani az ítélet végrehajtásáról szóló tárgyalásokat, ami önmagában is előrelépés. „Hiszen olyan komplikált kérdéseket kellene különben napirenden tartani, hogy hogyan lehet transzferábilis rubelben – ugyanis a ’77-es szerződés így határozza meg eredetileg – a felek között az elszámolást megtenni, mondjuk, azon beruházásokkal kapcsolatban, amelyeket ’82-ben végeztek” – mondta Szabó Marcel. Hozzátette: most ezeket a kérdéseket „messzebb kell tolni, és sokkal inkább a természeti környezet helyreállítására, a környezetvédelemre kell koncentrálni”. Fokozatosan, hosszú átmenetet követően vissza kell adni a szigetközi természetnek azt a szépséget, ami valaha – mondta a miniszteri biztos.
A megállapodások két fő lépcsőjének egyike a jelenlegi, Szlovákia által üzemeltetett, de közös tulajdonban lévő létesítményrendszer működési feltételeinek tisztázása. „Hiszen közös tulajdonunkról van szó, és közös felelősségünk ennek természet- és környezetbarát üzemeltetése”. Ez a kérdés a jelenre és a jövőre vonatkozik, a hágai döntés értelmében a létesítmény működtetéséről a magyar és szlovák félnek kell megegyeznie. Ha ebben sikerül megállapodni, akkor lehet a múltra koncentrálni: többek között a számlák rendezésére és a kártérítésre – mondta Szabó Marcel, aki hangsúlyozta, hogy az egyeztetések eredményeként semmilyen új létesítmény nem jön létre, iylentől biztosan nem kell tartani.
Amíg azonban a bősi vízi erőműről nincs megegyezés, addig annak üzemeltetése a hágai Nemzetközi Bíróság és a magyar fél szemében nem számít teljesen jogszerűnek – mondta a 180 percben Szabó Marcel kormánybiztos.
Forrás
hirado.hu
